Leírás
A Forum Romanum és a Palatinus Róma ősi szíve: romos templomok, diadalívek és bazilikák völgye a Capitolium és a Colosseum között, fölötte pedig az a domb, ahol a legenda szerint a város megszületett. Évszázadokon át a római civilizáció politikai, jogi és vallási központja volt.
A Fórumon a főút a Via Sacra, amely a Capitoliumtól a Titus-diadalívig vezet, amelyet a zsidó háború emlékére építettek, és elhalad a Septimius Severus-diadalív mellett is, amelyet 203-ban emeltek a pártusok felett aratott győzelmek emlékére.
A kicsi, kerek Vesta-templom őrizte Róma szent tüzét, amelyre a vesztaszüzek vigyáztak. A közelben állt a Divus Iulius temploma, azon a helyen, ahol Caesar máglyáját meggyújtották.
A szenátus a Curiában ülésezett, ez a nagy téglaépület ma az ókor egyik legjobban megőrzött római épülete, éppen azért, mert 630-ban templommá alakították. Belül megmaradtak a széles, alacsony lépcsőfokok, ahol nagyjából háromszáz szenátor ült, valamint az ókori márványokból rakott padló. A falakon látható a két dombormű, az úgynevezett Traianus-pluteusok.
A Capitolium lábánál állnak a Saturnus-templom oszlopai, amely Vesta és Jupiter szentélyei után Róma legrégebbi szent helye volt: itt őrizték az állami kincstárat.
A tér átellenes oldalán három márványoszlop maradt meg a Castor és Pollux temploma épületéből, amelyet a Castor és Polluxnak, az isteni ikreknek szenteltek. Pódiuma szónoki emelvényként is szolgált.
A Palatinus a Fórum fölé magasodó domb. Itt megnézheted a császári paloták maradványait és az Orti Farnesiani kerteket, amelyeket a Farnese család építtetett a XVI. században, és ahonnan felülről látod a Fórumot.
Az úgynevezett Livia háza második stílusú freskókat őriz: festett oszlopokat, perspektivikus kazettás mennyezetet, középen pedig Io történetét, akit Argosz őriz.
A legenda szerint egy nőstényfarkas szoptatta Romulust és Remust a Lupercal barlangjában, a Palatinus lábánál, és Romulus itt alapította meg városát. Az ásatások vaskori kunyhók nyomaira bukkantak. Augustus, aki a dombon született, ezt választotta lakhelyéül, és őt követték a többi császárok is.
A latin Palatium név az eredete a „palota” szónak minden európai nyelvben.
A Fórum mocsaras völgy volt, amelyet i. e. 600 körül a Cloaca Maximával csapoltak le. A hanyatlás lassú volt. A középkorban a már betemetett teret „Campo Vaccinónak” hívták, vagyis tehénlegelőnek, ahol tehenek legeltek. A reneszánszban II. Gyula pápa kőbányaként használta, és Raffaello tiltakozásai mit sem értek. A tudományos ásatások 1788-ban kezdődtek.
Ne hagyd ki
• A Via Sacrát.
• A Vesta-templomot.
• A Curiát.
• Livia házát.
• Az Orti Farnesiani kerteket.
Tudtad?
• Az Antoninus és Faustina temploma oszlopain még ma is látszanak azoknak a köteleknek a nyomai, amelyekkel megpróbálták ledönteni őket.
• 1870-ben III. Napóleon 650 000 líráért eladta az Orti Farnesiani kerteket az olasz államnak.
• A Lapis niger közelében találták meg a legrégebbi ismert latin feliratot.
A Fórumon a főút a Via Sacra, amely a Capitoliumtól a Titus-diadalívig vezet, amelyet a zsidó háború emlékére építettek, és elhalad a Septimius Severus-diadalív mellett is, amelyet 203-ban emeltek a pártusok felett aratott győzelmek emlékére.
A kicsi, kerek Vesta-templom őrizte Róma szent tüzét, amelyre a vesztaszüzek vigyáztak. A közelben állt a Divus Iulius temploma, azon a helyen, ahol Caesar máglyáját meggyújtották.
A szenátus a Curiában ülésezett, ez a nagy téglaépület ma az ókor egyik legjobban megőrzött római épülete, éppen azért, mert 630-ban templommá alakították. Belül megmaradtak a széles, alacsony lépcsőfokok, ahol nagyjából háromszáz szenátor ült, valamint az ókori márványokból rakott padló. A falakon látható a két dombormű, az úgynevezett Traianus-pluteusok.
A Capitolium lábánál állnak a Saturnus-templom oszlopai, amely Vesta és Jupiter szentélyei után Róma legrégebbi szent helye volt: itt őrizték az állami kincstárat.
A tér átellenes oldalán három márványoszlop maradt meg a Castor és Pollux temploma épületéből, amelyet a Castor és Polluxnak, az isteni ikreknek szenteltek. Pódiuma szónoki emelvényként is szolgált.
A Palatinus a Fórum fölé magasodó domb. Itt megnézheted a császári paloták maradványait és az Orti Farnesiani kerteket, amelyeket a Farnese család építtetett a XVI. században, és ahonnan felülről látod a Fórumot.
Az úgynevezett Livia háza második stílusú freskókat őriz: festett oszlopokat, perspektivikus kazettás mennyezetet, középen pedig Io történetét, akit Argosz őriz.
A legenda szerint egy nőstényfarkas szoptatta Romulust és Remust a Lupercal barlangjában, a Palatinus lábánál, és Romulus itt alapította meg városát. Az ásatások vaskori kunyhók nyomaira bukkantak. Augustus, aki a dombon született, ezt választotta lakhelyéül, és őt követték a többi császárok is.
A latin Palatium név az eredete a „palota” szónak minden európai nyelvben.
A Fórum mocsaras völgy volt, amelyet i. e. 600 körül a Cloaca Maximával csapoltak le. A hanyatlás lassú volt. A középkorban a már betemetett teret „Campo Vaccinónak” hívták, vagyis tehénlegelőnek, ahol tehenek legeltek. A reneszánszban II. Gyula pápa kőbányaként használta, és Raffaello tiltakozásai mit sem értek. A tudományos ásatások 1788-ban kezdődtek.
Ne hagyd ki
• A Via Sacrát.
• A Vesta-templomot.
• A Curiát.
• Livia házát.
• Az Orti Farnesiani kerteket.
Tudtad?
• Az Antoninus és Faustina temploma oszlopain még ma is látszanak azoknak a köteleknek a nyomai, amelyekkel megpróbálták ledönteni őket.
• 1870-ben III. Napóleon 650 000 líráért eladta az Orti Farnesiani kerteket az olasz államnak.
• A Lapis niger közelében találták meg a legrégebbi ismert latin feliratot.