Leírás
A Szent Péter-bazilika a Vatikánban áll, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Péter apostol sírja található. Ez a világ legnagyobb katolikus temploma, a reneszánsz és a barokk remekműve, amelynek kupolája messziről uralja a város látképét.
A külső travertinóból épült, a homlokzat Carlo Maderno munkája, szélessége nagyjából 115 méter. A középső kapu felett nyílik az Áldások loggiája, ahonnan az új pápa megválasztását hirdetik a népnek.
Bent az arányok szinte megdöbbentenek: a bazilika 218 méter hosszú, a főhajó pedig márványokból, fülkékből és szobrokból álló hatalmas galéria, felületeit tízezer négyzetméternyi mozaik borítja.
A padlót Bernini tervezte az 1650-es szentév alkalmára, benne a régi bazilikából származó vörös porfírkorong, a Rota Porphyretica található, amelyen Nagy Károly térdelt a megkoronázása napján.
A hajó végén, a kupola alatt Bernini baldachinja, a négy csavart oszlopon nyugvó, közel 30 méter magas bronzmű borítja a pápai oltárt, pontosan Péter sírja felett. Kicsit odébb, a szentélyben a Szent Péter-szék Bernini monumentális ereklyetartója, fölötte a ragyogó galambbal.
Michelangelo kupolája a bazilika jelképe: több mint 133 méter magas, két héja egymásban áll, akárcsak Firenzében, az alapjától a lanternáig 551 lépcsőfok vezet. Aki felmegy, felülről látja Rómát, belül pedig a boltozat alatt körbefutó mozaikokat.
A jobb oldali első kápolnában áll a Pietà, amelyet Michelangelo 1499-ben, egészen fiatalon faragott, és ma üvegfal védi. A márvány olyan símára csiszolt, hogy puhának tűnik. Ugyanebben a hajóban található II. János Pál pápa sírja is.
Az egyik pillérnél áll a Szent Péter bronzszobra, amelyet Arnolfo di Cambiónak tulajdonítanak. A síremlékek közül kiemelkedik VII. Sándoré, Bernini műve, ahol egy csontváz homokórát tart egy ajtó előtt, valamint XIII. Kelemené, Canova alkotása. A padló alatt, a vatikáni barlangokban sok pápa nyugszik.
Mindennek felépítése több mint egy évszázadig tartott, és pápák egész sorát igényelte. A helyén egykor a IV. században Konstantin építtette bazilika állt, amelyet II. Gyula 1505-ben lebontatni határozott, hogy helyet adjon egy új tervnek, ezt pedig Bramantéra bízta.
Bramante lebontotta a régi épület nagy részét, amit Róma nem bocsátott meg neki: „maestro ruinante”-nak, vagyis rombolómesternek nevezték. Utána az építkezés Raffaellóra és Sangallóra szállt, 1547-ben pedig Michelangelóra, aki akkor már hetven éves volt, és egyszerre több helyen indította el a munkát, hogy utódait a terve követésére kényszerítse.
Michelangelo nem érte meg a kupola befejezését: halálakor a dobig jutottak el. Giacomo Della Porta alig két év alatt zárta le, karcsúbb ívvel. Ezután Maderno meghosszabbította a hajót és a homlokzatot, Bernini pedig remekművekkel töltötte meg a belsőt.
Ne hagyd ki
• A Pietàt.
• Bernini baldachinját.
• A kupolát.
• A Szent Péter-széket.
• A vatikáni barlangokat.
Tudtad?
• A baldachin bronzát a Pantheonból vitték el.
• A főhajó padlóján aranyozott csillagok jelzik a világ más nagy templomainak hosszát: egyik sem ér el a végéig.
• A Pietàt 1972 óta védik, amikor egy férfi többször is kalapáccsal megütötte.
A külső travertinóból épült, a homlokzat Carlo Maderno munkája, szélessége nagyjából 115 méter. A középső kapu felett nyílik az Áldások loggiája, ahonnan az új pápa megválasztását hirdetik a népnek.
Bent az arányok szinte megdöbbentenek: a bazilika 218 méter hosszú, a főhajó pedig márványokból, fülkékből és szobrokból álló hatalmas galéria, felületeit tízezer négyzetméternyi mozaik borítja.
A padlót Bernini tervezte az 1650-es szentév alkalmára, benne a régi bazilikából származó vörös porfírkorong, a Rota Porphyretica található, amelyen Nagy Károly térdelt a megkoronázása napján.
A hajó végén, a kupola alatt Bernini baldachinja, a négy csavart oszlopon nyugvó, közel 30 méter magas bronzmű borítja a pápai oltárt, pontosan Péter sírja felett. Kicsit odébb, a szentélyben a Szent Péter-szék Bernini monumentális ereklyetartója, fölötte a ragyogó galambbal.
Michelangelo kupolája a bazilika jelképe: több mint 133 méter magas, két héja egymásban áll, akárcsak Firenzében, az alapjától a lanternáig 551 lépcsőfok vezet. Aki felmegy, felülről látja Rómát, belül pedig a boltozat alatt körbefutó mozaikokat.
A jobb oldali első kápolnában áll a Pietà, amelyet Michelangelo 1499-ben, egészen fiatalon faragott, és ma üvegfal védi. A márvány olyan símára csiszolt, hogy puhának tűnik. Ugyanebben a hajóban található II. János Pál pápa sírja is.
Az egyik pillérnél áll a Szent Péter bronzszobra, amelyet Arnolfo di Cambiónak tulajdonítanak. A síremlékek közül kiemelkedik VII. Sándoré, Bernini műve, ahol egy csontváz homokórát tart egy ajtó előtt, valamint XIII. Kelemené, Canova alkotása. A padló alatt, a vatikáni barlangokban sok pápa nyugszik.
Mindennek felépítése több mint egy évszázadig tartott, és pápák egész sorát igényelte. A helyén egykor a IV. században Konstantin építtette bazilika állt, amelyet II. Gyula 1505-ben lebontatni határozott, hogy helyet adjon egy új tervnek, ezt pedig Bramantéra bízta.
Bramante lebontotta a régi épület nagy részét, amit Róma nem bocsátott meg neki: „maestro ruinante”-nak, vagyis rombolómesternek nevezték. Utána az építkezés Raffaellóra és Sangallóra szállt, 1547-ben pedig Michelangelóra, aki akkor már hetven éves volt, és egyszerre több helyen indította el a munkát, hogy utódait a terve követésére kényszerítse.
Michelangelo nem érte meg a kupola befejezését: halálakor a dobig jutottak el. Giacomo Della Porta alig két év alatt zárta le, karcsúbb ívvel. Ezután Maderno meghosszabbította a hajót és a homlokzatot, Bernini pedig remekművekkel töltötte meg a belsőt.
Ne hagyd ki
• A Pietàt.
• Bernini baldachinját.
• A kupolát.
• A Szent Péter-széket.
• A vatikáni barlangokat.
Tudtad?
• A baldachin bronzát a Pantheonból vitték el.
• A főhajó padlóján aranyozott csillagok jelzik a világ más nagy templomainak hosszát: egyik sem ér el a végéig.
• A Pietàt 1972 óta védik, amikor egy férfi többször is kalapáccsal megütötte.