Leírás
A Santa Maria Maggiore-bazilika Róma négy pápai bazilikájának egyike, az Esquilinus-dombon áll. Ez az egyetlen római bazilika, amely megőrizte ókeresztény szerkezetét, még ha az évszázadok során minden korszak hozzá is tette a maga műalkotásait.
Odabent az 5. századi mozaikok ragadják meg a tekintetedet: a főhajó mentén ószövetségi történetek láthatók, ez volt az első figurális képciklus, amely római templomban megjelent, és 27 képmezője maradt fenn. A diadalíven Krisztus gyermekkora elevenedik meg, egy apokrif evangéliumokból vett jelenettel: az egyiptomi Sotinen város bálványai a földre zuhannak, amikor a Gyermek elhalad mellettük.
Fölötte Rodrigo Borgia megrendelésére készült aranyozott kazettás mennyezet fénylik, közepén a címerével. A főhajót ókori, spoliaként újrahasznosított oszlopok választják el az oldalhajóktól.
Két monumentális kápolna néz szembe egymással: a V. Szixtusz megrendelésére Domenico Fontana tervezte Sixtus-kápolna, színes márványokkal és a Septizodium oszlopaival, valamint V. Pál Paolina-kápolnája, amely görögkereszt alaprajzú és akkora, mint egy kisebb templom; itt őrzik a Salus Populi Romani ikont.
A pápai oltár alatt, a konfesszióban kristályereklyetartó őrzi a betlehemi jászol ereklyéit. A bazilika múzeumában megnézheted Arnolfo di Cambio betlehemének 1292-ből való szobrait, valamint a padló alatt feltárt termeket, ahol egy mezőgazdasági naptárhoz kapcsolódó freskók nyomai látszanak.
Kívül a 75 méter magas román stílusú harangtorony uralja a dombot, Róma legmagasabbja. A bazilikának két homlokzata van: a főhomlokzat a portikusszal és az Áldások loggiájával Ferdinando Fuga műve (1741–43), a másik oldalon, a Piazza dell'Esquilino felé pedig Rainaldi 17. századi apszisa áll.
Havazás a nyár derekán, augusztus 5-én, az Esquilinuson. A hagyomány szerint Szűz Mária álmában jelentette ezt meg Liberius pápának, aki aztán a hóba rajzolta az új templom alaprajzát. Minden évben ezen a napon fehér szirmok zápora hull alá a mennyezetről.
A legenda a 4. századból való, a mai bazilikát azonban III. Szixtusz építtette 432-től, miután az efezusi zsinat Istenanyának nyilvánította Máriát. Később minden korszak hozzátett valamit: az apszist és mozaikját a 13. században, a mennyezetet a 15. században, a monumentális kápolnákat a 16. és 17. században.
Nyolc pápa nyugszik itt, 2025 óta pedig Ferenc pápa is, akit saját kívánságára a bal oldalhajó mentén, Assisi Szent Ferenc oltára közelében temettek el. Bernini is itt nyugszik: sírját csupán egy egyszerű felirat jelzi a főoltár melletti lépcsőfokon.
Ki ne hagyd
• Az 5. századi mozaikokat.
• Az aranyozott mennyezetet.
• A Paolina-kápolnát.
• Arnolfo betlehemét.
• Ferenc pápa sírját.
Tudtad?
• A hagyomány szerint a mennyezet aranya volt az első, amely Amerikából megérkezett; a spanyol király ajándékozta.
• A spanyol király ma is a bazilika káptalanjának tiszteletbeli kanonokja.
• A Sforza-kápolna a 16. század végén Michelangelo tervei alapján készült.
Odabent az 5. századi mozaikok ragadják meg a tekintetedet: a főhajó mentén ószövetségi történetek láthatók, ez volt az első figurális képciklus, amely római templomban megjelent, és 27 képmezője maradt fenn. A diadalíven Krisztus gyermekkora elevenedik meg, egy apokrif evangéliumokból vett jelenettel: az egyiptomi Sotinen város bálványai a földre zuhannak, amikor a Gyermek elhalad mellettük.
Fölötte Rodrigo Borgia megrendelésére készült aranyozott kazettás mennyezet fénylik, közepén a címerével. A főhajót ókori, spoliaként újrahasznosított oszlopok választják el az oldalhajóktól.
Két monumentális kápolna néz szembe egymással: a V. Szixtusz megrendelésére Domenico Fontana tervezte Sixtus-kápolna, színes márványokkal és a Septizodium oszlopaival, valamint V. Pál Paolina-kápolnája, amely görögkereszt alaprajzú és akkora, mint egy kisebb templom; itt őrzik a Salus Populi Romani ikont.
A pápai oltár alatt, a konfesszióban kristályereklyetartó őrzi a betlehemi jászol ereklyéit. A bazilika múzeumában megnézheted Arnolfo di Cambio betlehemének 1292-ből való szobrait, valamint a padló alatt feltárt termeket, ahol egy mezőgazdasági naptárhoz kapcsolódó freskók nyomai látszanak.
Kívül a 75 méter magas román stílusú harangtorony uralja a dombot, Róma legmagasabbja. A bazilikának két homlokzata van: a főhomlokzat a portikusszal és az Áldások loggiájával Ferdinando Fuga műve (1741–43), a másik oldalon, a Piazza dell'Esquilino felé pedig Rainaldi 17. századi apszisa áll.
Havazás a nyár derekán, augusztus 5-én, az Esquilinuson. A hagyomány szerint Szűz Mária álmában jelentette ezt meg Liberius pápának, aki aztán a hóba rajzolta az új templom alaprajzát. Minden évben ezen a napon fehér szirmok zápora hull alá a mennyezetről.
A legenda a 4. századból való, a mai bazilikát azonban III. Szixtusz építtette 432-től, miután az efezusi zsinat Istenanyának nyilvánította Máriát. Később minden korszak hozzátett valamit: az apszist és mozaikját a 13. században, a mennyezetet a 15. században, a monumentális kápolnákat a 16. és 17. században.
Nyolc pápa nyugszik itt, 2025 óta pedig Ferenc pápa is, akit saját kívánságára a bal oldalhajó mentén, Assisi Szent Ferenc oltára közelében temettek el. Bernini is itt nyugszik: sírját csupán egy egyszerű felirat jelzi a főoltár melletti lépcsőfokon.
Ki ne hagyd
• Az 5. századi mozaikokat.
• Az aranyozott mennyezetet.
• A Paolina-kápolnát.
• Arnolfo betlehemét.
• Ferenc pápa sírját.
Tudtad?
• A hagyomány szerint a mennyezet aranya volt az első, amely Amerikából megérkezett; a spanyol király ajándékozta.
• A spanyol király ma is a bazilika káptalanjának tiszteletbeli kanonokja.
• A Sforza-kápolna a 16. század végén Michelangelo tervei alapján készült.