Leírás
A Livia háza kis lakóépület a Palatinus-dombon, Augustus háza mellett, falfestményei pedig még ma is jól kivehetők. Szobáit i. e. 30 körül freskózták, amikor Róma éppen birodalommá vált.
A ház fénypontja a tablinum, az a helyiség, amely összekötötte a ház két részét: a pódiumon álló festett oszlopok és az álkazettás mennyezet olyan mélységet idéznek meg, amely valójában nincs ott. A jobb oldali fal közepén Argosz által őrzött Io várja Merkúrt, aki a szabadítására érkezik: a kép egy híres görög festmény másolata.
Egy másik szobában gyümölcsfüzérek futnak végig, mellettük egyiptomi jeleneteket ábrázoló sárga fríz látható, amelyet gyors ecsetvonásokkal festettek, akár egy vázlatot.
A név egy 1869-es ásatáson talált ólomcsőről származik, amelyen az „Iulia Aug(usta)” felirat áll; ez Liviának, Augustus feleségének egyik neve. Valószínűleg nem önálló ház volt, hanem Livia lakosztálya a férje rezidenciáján belül.
A ház fénypontja a tablinum, az a helyiség, amely összekötötte a ház két részét: a pódiumon álló festett oszlopok és az álkazettás mennyezet olyan mélységet idéznek meg, amely valójában nincs ott. A jobb oldali fal közepén Argosz által őrzött Io várja Merkúrt, aki a szabadítására érkezik: a kép egy híres görög festmény másolata.
Egy másik szobában gyümölcsfüzérek futnak végig, mellettük egyiptomi jeleneteket ábrázoló sárga fríz látható, amelyet gyors ecsetvonásokkal festettek, akár egy vázlatot.
A név egy 1869-es ásatáson talált ólomcsőről származik, amelyen az „Iulia Aug(usta)” felirat áll; ez Liviának, Augustus feleségének egyik neve. Valószínűleg nem önálló ház volt, hanem Livia lakosztálya a férje rezidenciáján belül.