Leírás
A Priscilla-katakombák a Via Salaria mentén húzódó hatalmas temetkezési terület legjobb állapotban fennmaradt tanúi. Ennek a Róma egyik legkiterjedtebb és legrégebbi katakombájának az első magjai a 2. század végére nyúlnak vissza, amit számos, Péter és Pál nevét említő felirat is bizonyít. Nevét a föld tulajdonosáról, a római matrónáról, Priscilláról kapta, akinek a fia állítólag Szent Pétert vendégül látta.
A legrégebbi részt „görög kápolnának” hívják, mert a falfülkékben két vörössel festett, görög betűs felirat látható. Ez a hely eredetileg a nyári forróság elől nyújtott menedéket, és úgy tudni, vízjátékok hűsítették, díszítések gazdagították.
A festett jelenetek az Ó- és az Újszövetség történeteit ábrázolják. Különösen híres a „fractio panis” néven ismert jelenet, amely hét alakot mutat egy asztal körül; az első asztalnál ülő mintha éppen megtörné a kenyeret, ez a szent gesztus pedig az eucharisztikus eledelre utal.
A 3. században e rész alatt egy második szintet ástak ki, amelynek hosszú főfolyosójából mindkét oldalon húsznál is több kisebb folyosó nyílik. Egy másik szakasz a régi, „arenáriumi” mag körül alakult ki, ahol a Szűz Mária a gyermek Jézussal legrégebbi ábrázolásának egyike látható. A 4. században a katakombák fölé bazilikát építettek, amelyet Szent Szilveszterről neveztek el, és amelyet mára nagyrészt újjáépítettek.
A legrégebbi részt „görög kápolnának” hívják, mert a falfülkékben két vörössel festett, görög betűs felirat látható. Ez a hely eredetileg a nyári forróság elől nyújtott menedéket, és úgy tudni, vízjátékok hűsítették, díszítések gazdagították.
A festett jelenetek az Ó- és az Újszövetség történeteit ábrázolják. Különösen híres a „fractio panis” néven ismert jelenet, amely hét alakot mutat egy asztal körül; az első asztalnál ülő mintha éppen megtörné a kenyeret, ez a szent gesztus pedig az eucharisztikus eledelre utal.
A 3. században e rész alatt egy második szintet ástak ki, amelynek hosszú főfolyosójából mindkét oldalon húsznál is több kisebb folyosó nyílik. Egy másik szakasz a régi, „arenáriumi” mag körül alakult ki, ahol a Szűz Mária a gyermek Jézussal legrégebbi ábrázolásának egyike látható. A 4. században a katakombák fölé bazilikát építettek, amelyet Szent Szilveszterről neveztek el, és amelyet mára nagyrészt újjáépítettek.