Leírás
Az 1859-ben felfedezett katakombák a római zsidó közösség temetkezési építményeinek egyik legszebb példáját őrzik. A közösség már a Kr. e. 2. századtól jelen volt a városban, a császárkorban pedig egyre népesebbé vált.
A katakombákba egy tágas, téglalap alaprajzú terem vezet be. Eredetileg nyitott volt, később kettéosztották és boltozattal fedték le, valószínűleg azért, hogy zsinagógaként használhassák.
A folyosókon „forma” típusú, vagyis a padlóba vájt sírok, téglával lezárt loculusok, arcosoliumok, valamint a jellegzetes, föníciai eredetű kókhim sírok találhatók, amelyek több szintes, kemence alakú sírkamrákból állnak. Néhány kifestett cubiculumban virágmotívumok és állatábrázolások mellett a zsidó valláshoz kötődő jellegzetes témák is feltűnnek, például a szövetség ládája és a hétágú gyertyatartó. Figyelemre méltó, hogy héber nyelvű feliratok nincsenek. A katakombák a Kr. u. 3–4. században élték virágkorukat.
A katakombákba egy tágas, téglalap alaprajzú terem vezet be. Eredetileg nyitott volt, később kettéosztották és boltozattal fedték le, valószínűleg azért, hogy zsinagógaként használhassák.
A folyosókon „forma” típusú, vagyis a padlóba vájt sírok, téglával lezárt loculusok, arcosoliumok, valamint a jellegzetes, föníciai eredetű kókhim sírok találhatók, amelyek több szintes, kemence alakú sírkamrákból állnak. Néhány kifestett cubiculumban virágmotívumok és állatábrázolások mellett a zsidó valláshoz kötődő jellegzetes témák is feltűnnek, például a szövetség ládája és a hétágú gyertyatartó. Figyelemre méltó, hogy héber nyelvű feliratok nincsenek. A katakombák a Kr. u. 3–4. században élték virágkorukat.