Leírás
A Trevi-kút Róma legnagyobb barokk kútja: egy palotahomlokzatból tengeri színpad lett, ahol egy isten halad előre sziklák és szárnyas lovak között, Róma Trevi negyedében. Egy olyan szűk kis téren áll, hogy a hatalmas méretét hirtelen fedezed fel.
A téma a tenger. Az oszlopokkal keretezett nagy fülke közepén áll az Óceánusz egy kagylóformájú szekéren. A szekeret húzó két szárnyas lónak beceneve is van: a bal oldali a „nyugtalan ló”, a másik a „higgadt ló”, akárcsak a tenger két hangulata.
A két oldalsó fülkében az Egészség és a Bőség szobra áll; utóbbi kezében gyümölccsel és pénzérmékkel teli szarut tart. Fölöttük két dombormű mesél arról, honnan jön a víz: Agrippa jóváhagyja a vízvezetéket, a lány pedig megmutatja a katonáknak a forrást. Ez a legenda adta a nevét az Aqua Virgónak, annak a víznek, amely ma is ide érkezik.
Fent négy korinthoszi oszlop tartja a felső szintet; rajta a föld és a kertek terményeit megszemélyesítő négy allegorikus szobor áll, középen pedig XII. Kelemen címere, amelyet a Hírnév két alakja tart. Az egész egy római diadalívre emlékeztet.
Körülötte a travertin sziklaszirt egy kifaragott kert: kapribokor, vadfüge, fügekaktusz, articsóka, borostyán, tavi nád, fürtökkel teli szőlőtő. A levelek közt csiga és gyík bújik meg. Érdemes közelről megnézni, mielőtt helyet keresel a medence szélén.
A kút megszületése nagyon hosszú ideig tartott. Bernini kezdte meg a munkát VIII. Orbán megbízásából, és részben egy olyan boradóból fizették, amelyet a rómaiak utáltak, de az építkezés leállt, amikor a pénz a Párma elleni háborúban kötött ki.
1731-ben XII. Kelemen pályázatot írt ki, és Nicola Salvi nyert. A pénz egy része a lottóból származott, amelyet erre az alkalomra élesztettek újra. A munkálatok 1732-ben kezdődtek és harminc évig tartottak: Salvi 1751-ben halt meg, Maini szobrász egy évvel később, a kutat pedig 1762-ben avatták fel, miután a pápa korábban már „felavatta” előre.
Két évszázaddal később Fellini Édes élet című filmjében Anita Ekberg estélyiben lépett bele, és Marcello Mastroiannit hívta maga mellé: ez az olasz filmtörténet egyik leghíresebb jelenete. A hagyomány szerint aki háttal, csukott szemmel pénzérmét dob a kútba, visszatér Rómába.
Ne hagyd ki
• Az Óceánuszt és lovait.
• A forrást és Agrippát ábrázoló két domborművet.
• A kifaragott növényekkel díszített sziklaszirtet.
• Az „Kelyhek ásza” nevű vázát.
Tudtad?
• A bal oldalon álló nagy, „Kelyhek ásza” nevű vázáról egy elterjedt anekdota szerint azért került oda, hogy eltakarja a kilátást egy borbély elől, aki bírálta a munkálatokat.
• A víz az Aqua Virgóból érkezik, Agrippa több mint kétezer éve működő vízvezetékéből.
• A válla fölött hátradobott pénzérme szokását Wolfgang Helbig német régésznek tulajdonítják.
• A begyűjtött pénzérmék, naponta több ezer euró, a római Caritashoz kerülnek.
A téma a tenger. Az oszlopokkal keretezett nagy fülke közepén áll az Óceánusz egy kagylóformájú szekéren. A szekeret húzó két szárnyas lónak beceneve is van: a bal oldali a „nyugtalan ló”, a másik a „higgadt ló”, akárcsak a tenger két hangulata.
A két oldalsó fülkében az Egészség és a Bőség szobra áll; utóbbi kezében gyümölccsel és pénzérmékkel teli szarut tart. Fölöttük két dombormű mesél arról, honnan jön a víz: Agrippa jóváhagyja a vízvezetéket, a lány pedig megmutatja a katonáknak a forrást. Ez a legenda adta a nevét az Aqua Virgónak, annak a víznek, amely ma is ide érkezik.
Fent négy korinthoszi oszlop tartja a felső szintet; rajta a föld és a kertek terményeit megszemélyesítő négy allegorikus szobor áll, középen pedig XII. Kelemen címere, amelyet a Hírnév két alakja tart. Az egész egy római diadalívre emlékeztet.
Körülötte a travertin sziklaszirt egy kifaragott kert: kapribokor, vadfüge, fügekaktusz, articsóka, borostyán, tavi nád, fürtökkel teli szőlőtő. A levelek közt csiga és gyík bújik meg. Érdemes közelről megnézni, mielőtt helyet keresel a medence szélén.
A kút megszületése nagyon hosszú ideig tartott. Bernini kezdte meg a munkát VIII. Orbán megbízásából, és részben egy olyan boradóból fizették, amelyet a rómaiak utáltak, de az építkezés leállt, amikor a pénz a Párma elleni háborúban kötött ki.
1731-ben XII. Kelemen pályázatot írt ki, és Nicola Salvi nyert. A pénz egy része a lottóból származott, amelyet erre az alkalomra élesztettek újra. A munkálatok 1732-ben kezdődtek és harminc évig tartottak: Salvi 1751-ben halt meg, Maini szobrász egy évvel később, a kutat pedig 1762-ben avatták fel, miután a pápa korábban már „felavatta” előre.
Két évszázaddal később Fellini Édes élet című filmjében Anita Ekberg estélyiben lépett bele, és Marcello Mastroiannit hívta maga mellé: ez az olasz filmtörténet egyik leghíresebb jelenete. A hagyomány szerint aki háttal, csukott szemmel pénzérmét dob a kútba, visszatér Rómába.
Ne hagyd ki
• Az Óceánuszt és lovait.
• A forrást és Agrippát ábrázoló két domborművet.
• A kifaragott növényekkel díszített sziklaszirtet.
• Az „Kelyhek ásza” nevű vázát.
Tudtad?
• A bal oldalon álló nagy, „Kelyhek ásza” nevű vázáról egy elterjedt anekdota szerint azért került oda, hogy eltakarja a kilátást egy borbély elől, aki bírálta a munkálatokat.
• A víz az Aqua Virgóból érkezik, Agrippa több mint kétezer éve működő vízvezetékéből.
• A válla fölött hátradobott pénzérme szokását Wolfgang Helbig német régésznek tulajdonítják.
• A begyűjtött pénzérmék, naponta több ezer euró, a római Caritashoz kerülnek.