Leírás
Mesterséges domb, amely kizárólag amforák töredékeiből, cserepeiből (latinul „testae”, innen ered a Testaccio név) áll. Az amforákat az áruk szállítására használták, amelyek a római korban a közeli folyami kikötőben kerültek partra. A cserepeket valószínűleg Augustus korától a Kr. u. 3. század közepéig rendszeresen ide hordták és halmozták fel.
A mintegy egy kilométer alapkerületű, tengerszint feletti legnagyobb magassága szerint 54 méter magas domb fontos történeti forrás a Római Birodalom gazdasági fejlődéséről, a főváros és a provinciák közötti kereskedelmi kapcsolatokról, valamint a rómaiak étkezési szokásairól. Sok amfora ugyanis, amelyek többnyire Baeticából (a mai Andalúzia) és Bizacenából (Észak-Afrika) érkeztek olívaolajjal megtöltve, a fülükön őrzi a gyártó védjegyét, mások pedig tituli picti-t viselnek, vagyis ecsettel írt feliratokat, amelyek az exportőr nevét, a tartalomra vonatkozó adatokat, az út során végzett ellenőrzéseket és a dátumot tüntetik fel.
A mintegy egy kilométer alapkerületű, tengerszint feletti legnagyobb magassága szerint 54 méter magas domb fontos történeti forrás a Római Birodalom gazdasági fejlődéséről, a főváros és a provinciák közötti kereskedelmi kapcsolatokról, valamint a rómaiak étkezési szokásairól. Sok amfora ugyanis, amelyek többnyire Baeticából (a mai Andalúzia) és Bizacenából (Észak-Afrika) érkeztek olívaolajjal megtöltve, a fülükön őrzi a gyártó védjegyét, mások pedig tituli picti-t viselnek, vagyis ecsettel írt feliratokat, amelyek az exportőr nevét, a tartalomra vonatkozó adatokat, az út során végzett ellenőrzéseket és a dátumot tüntetik fel.