Leírás
A múzeumot 1957-ben hozták létre az Oktatásügyi Minisztérium és az egykori IsMEO (Olasz Közel- és Távol-keleti Intézet), a mai IsIAO (Olasz Afrikai és Keleti Intézet) közötti megállapodással, amely letétbe helyezte gyűjteményeit. A múzeum a következő évben nyitotta meg kapuit.
A Brancaccio hercegek palotájában kapott helyet, amely reneszánsz stílusú épület, Luca Carimini tervezte 1892 és 1896 között. A gyűjtemény állami vásárlásokból, cserékből, adományokból, valamint az IsMEO iráni, afganisztáni és pakisztáni régészeti missziói által hazahozott leletekből és műkincsekből jött létre.
Az állandó kiállítás a következő részekre oszlik: Ókori Közel- és Közép-Kelet, India, Gandhára, Tibet és Nepál, Délkelet-Ázsia és Távol-Kelet. Figyelemre méltók a Kr. e. 4–1. évezredből származó iráni és pakisztáni tárgyak, a tibeti textilfestmények, a buddhista, khmer és indiai szobrok, a Shang- és Zhou-dinasztia korabeli kínai rituális edények, valamint a japán fametszetek.
A Brancaccio hercegek palotájában kapott helyet, amely reneszánsz stílusú épület, Luca Carimini tervezte 1892 és 1896 között. A gyűjtemény állami vásárlásokból, cserékből, adományokból, valamint az IsMEO iráni, afganisztáni és pakisztáni régészeti missziói által hazahozott leletekből és műkincsekből jött létre.
Az állandó kiállítás a következő részekre oszlik: Ókori Közel- és Közép-Kelet, India, Gandhára, Tibet és Nepál, Délkelet-Ázsia és Távol-Kelet. Figyelemre méltók a Kr. e. 4–1. évezredből származó iráni és pakisztáni tárgyak, a tibeti textilfestmények, a buddhista, khmer és indiai szobrok, a Shang- és Zhou-dinasztia korabeli kínai rituális edények, valamint a japán fametszetek.