Leírás
Az Nyolcszögletű terem (Aula Ottagona) a Diocletianus-termák délnyugati sarkában álló helyiség volt. A funkciója nem teljesen tisztázott, de egy 16. század elején még meglévő medence alapján valamiféle kisebb frigidáriumra, vagyis a mosakodásra szolgáló hideg vizes terembe következtethetünk.
A díszes burkolatból, amely a magasabb részeken valószínűleg márványlapokból és stukkóból állt, mára semmi sem maradt. Az évszázadok során többször átalakították. 1878-tól, amikor a Via Cernaia megnyitásával az épületet elválasztották a komplexum többi részétől, több célt is szolgált: előbb tornaiskola volt, majd a Minerva mozi vetítőterme, végül 1928-ban a planetárium kapott itt helyet.
Ma bronz- és márványszobrok sorát őrzi, amelyek a hatalmas római fürdőkomplexumokat díszítő alkotásokra emlékeztetnek a Kr. u. 2. és 4. század közötti időkből. Többnyire görög remekművek másolatai vagy átdolgozásai, amelyek isteneket, atlétákat és hősöket ábrázolnak.
A terem közepén két rendkívüli művészi értékű bronzalkotás állt a Constantinus-termákból: az úgynevezett hellenisztikus fejedelem és az ülő ökölvívó. Ezek ma a Nemzeti Római Múzeumban, a Palazzo Massimo alle Termében láthatók.
A kiállított további márványszobrok egy része a Caracalla-termákból, más része a Diocletianus-termákból származik, a két fülkében álló szobrok pedig az Esquilinus-dombon álló nagy Traianus-termákból, illetve a cyrenei termákból kerültek ide.
A díszes burkolatból, amely a magasabb részeken valószínűleg márványlapokból és stukkóból állt, mára semmi sem maradt. Az évszázadok során többször átalakították. 1878-tól, amikor a Via Cernaia megnyitásával az épületet elválasztották a komplexum többi részétől, több célt is szolgált: előbb tornaiskola volt, majd a Minerva mozi vetítőterme, végül 1928-ban a planetárium kapott itt helyet.
Ma bronz- és márványszobrok sorát őrzi, amelyek a hatalmas római fürdőkomplexumokat díszítő alkotásokra emlékeztetnek a Kr. u. 2. és 4. század közötti időkből. Többnyire görög remekművek másolatai vagy átdolgozásai, amelyek isteneket, atlétákat és hősöket ábrázolnak.
A terem közepén két rendkívüli művészi értékű bronzalkotás állt a Constantinus-termákból: az úgynevezett hellenisztikus fejedelem és az ülő ökölvívó. Ezek ma a Nemzeti Római Múzeumban, a Palazzo Massimo alle Termében láthatók.
A kiállított további márványszobrok egy része a Caracalla-termákból, más része a Diocletianus-termákból származik, a két fülkében álló szobrok pedig az Esquilinus-dombon álló nagy Traianus-termákból, illetve a cyrenei termákból kerültek ide.