Leírás
Az Altemps-palota a Római Nemzeti Múzeum négy múzeumának egyike, alig néhány lépésre a Navona tértől: ókori szobrokkal teli reneszánsz palota, amely egyben Róma belvárosának egyik legkellemesebb és legnyugodtabb helye. A szobrok itt freskókkal díszített termekben állnak, akárcsak egykor a gyűjtő nemesek otthonaiban.
A 15. században Girolamo Riario, IV. Szixtusz pápa unokaöccse terveztette Melozzo da Forlìval, a Caterina Sforzával kötött házassága alkalmából. 1568-ban Marco Sittico Altemps bíboros vásárolta meg, aki a család rezidenciájává tette, és megalapozta az első szoborgyűjteményt. 1982 óta az állam tulajdona.
A múzeum nagy római családok – a Ludovisi Boncompagni, a Mattei, az Altemps, a del Drago és a Brancaccio – régiséggyűjteményeit őrzi, ezekhez jön még az egyiptomi gyűjtemény. Többségük görög eredetik római másolata, de vannak itt portrék, szarkofágok és két görög eredeti is.
A legjelentősebb a Ludovisi-trón, egy i. e. 460–450 körül készült márvány dombormű, amelyet 1887-ben találtak meg, amikor Ludovisi bíboros villáját telkekre osztották, hogy felépítsék az új negyedet. Egy nőalakot ábrázol, akit két Hóra tart: a legelfogadottabb értelmezés szerint Venus születését a tengerből.
Aztán ott van az Öngyilkos gall, egy hellenisztikus bronzszobor római másolata: egy kelta harcos, miután megölte a karjaiba roskadó feleségét, a kulcscsontjai közé döfi a kardját. Eleinte egy Tacitus által megénekelt római házaspárnak vélték.
Sok szobrot a 17. században restauráltak, többek között Bernini és Algardi is. A legnagyobb darabok közül kiemelkedik a Nagy Ludovisi-szarkofág és a Ludovisi Arész, aztán ott az egyiptomi részleg. A palotához tartozik a régi magánszínház és a Sant'Aniceto-templom, a család kápolnája is, ahol 1604 óta Anicetus pápa földi maradványai nyugszanak.
A palota története pedig jóval kevésbé derűs, mint a szobrai. Roberto, Altemps bíboros fia egy Orsini lányt vett feleségül – az Orsiniek V. Szixtusz pápa esküdt ellenségei voltak –, és 1586-ban, húszévesen lefejeztették. A fia a maga módján állt bosszút: 1617-ben megfestette a kápolnában apja lefejezését.
1690-ben itt alapították meg az Árkádia Akadémiát (Accademia dell'Arcadia), a 18. században pedig még Mozart is zenélt itt. Ugyanebben a kápolnában vette feleségül D'Annunzio Maria Hardouin di Gallesét, aki a pár Firenzébe szökése után várandós lett: a lány apja meg sem jelent.
Ne hagyd ki
• A Ludovisi-trónt.
• Az Öngyilkos gallt.
• A Nagy Ludovisi-szarkofágot.
• A Sant'Aniceto-templomot.
Tudtad?
• A Ludovisi-trónról megtalálása óta folyik a vita: egyes kutatók a domborművön nem Venust, hanem az alvilágból visszatérő Perszephonét látják.
• A közelben, a római korban, ott volt az egyik kikötő a kettő közül, ahová a Rómába szánt márványt szállították.
A 15. században Girolamo Riario, IV. Szixtusz pápa unokaöccse terveztette Melozzo da Forlìval, a Caterina Sforzával kötött házassága alkalmából. 1568-ban Marco Sittico Altemps bíboros vásárolta meg, aki a család rezidenciájává tette, és megalapozta az első szoborgyűjteményt. 1982 óta az állam tulajdona.
A múzeum nagy római családok – a Ludovisi Boncompagni, a Mattei, az Altemps, a del Drago és a Brancaccio – régiséggyűjteményeit őrzi, ezekhez jön még az egyiptomi gyűjtemény. Többségük görög eredetik római másolata, de vannak itt portrék, szarkofágok és két görög eredeti is.
A legjelentősebb a Ludovisi-trón, egy i. e. 460–450 körül készült márvány dombormű, amelyet 1887-ben találtak meg, amikor Ludovisi bíboros villáját telkekre osztották, hogy felépítsék az új negyedet. Egy nőalakot ábrázol, akit két Hóra tart: a legelfogadottabb értelmezés szerint Venus születését a tengerből.
Aztán ott van az Öngyilkos gall, egy hellenisztikus bronzszobor római másolata: egy kelta harcos, miután megölte a karjaiba roskadó feleségét, a kulcscsontjai közé döfi a kardját. Eleinte egy Tacitus által megénekelt római házaspárnak vélték.
Sok szobrot a 17. században restauráltak, többek között Bernini és Algardi is. A legnagyobb darabok közül kiemelkedik a Nagy Ludovisi-szarkofág és a Ludovisi Arész, aztán ott az egyiptomi részleg. A palotához tartozik a régi magánszínház és a Sant'Aniceto-templom, a család kápolnája is, ahol 1604 óta Anicetus pápa földi maradványai nyugszanak.
A palota története pedig jóval kevésbé derűs, mint a szobrai. Roberto, Altemps bíboros fia egy Orsini lányt vett feleségül – az Orsiniek V. Szixtusz pápa esküdt ellenségei voltak –, és 1586-ban, húszévesen lefejeztették. A fia a maga módján állt bosszút: 1617-ben megfestette a kápolnában apja lefejezését.
1690-ben itt alapították meg az Árkádia Akadémiát (Accademia dell'Arcadia), a 18. században pedig még Mozart is zenélt itt. Ugyanebben a kápolnában vette feleségül D'Annunzio Maria Hardouin di Gallesét, aki a pár Firenzébe szökése után várandós lett: a lány apja meg sem jelent.
Ne hagyd ki
• A Ludovisi-trónt.
• Az Öngyilkos gallt.
• A Nagy Ludovisi-szarkofágot.
• A Sant'Aniceto-templomot.
Tudtad?
• A Ludovisi-trónról megtalálása óta folyik a vita: egyes kutatók a domborművön nem Venust, hanem az alvilágból visszatérő Perszephonét látják.
• A közelben, a római korban, ott volt az egyik kikötő a kettő közül, ahová a Rómába szánt márványt szállították.