Leírás
A Borghese-palota Róma egyik nagy palotája a via di Ripetta és a piazza Borghese között, a Campo Marzión. A rómaiak a Borghese „csembalójának” hívják, mert fentről nézve csembalóra emlékeztet az alakja. Ma magánépület, de az udvarára érdemes bepillantani.
Az építkezés 1561-ben indult Vignola tervei alapján, a palota sokszor cserélt gazdát, míg 1586-ban meg nem vásárolta Pedro de Deza Manuel spanyol bíboros. A munkák zöme 1590 és 1613 között zajlott Camillo Borghese bíboros, a későbbi V. Pál pápa megbízásából.
A „billentyűzet” a Tiberis felé néző rövid oldal, egy kicsi, kétemeletes homlokzat két erkélysorral. Róma négy csodájának egyikeként tartották számon a Farnese-kocka, a Caetani-lépcső és a Carboniani-kapu mellett.
A legszebb rész az udvar, amelyet száz gránitoszlop tartotta kétszintes árkád övez. A végében áll a Vénusz-fürdő, egy nimfeum szobrokkal, kúszónövényekkel és szökőkutakkal. Az udvar id. Martino Longhi műve.
A főhomlokzaton egy kapu áll két dór oszloppal, amelyek egy erkélyt tartanak, fölötte pedig a nagy családi címer látható. Egy második, az elsőhöz hasonló, de címer nélküli kapu a tér felőli oldalon nyílik.
A palota közel három évszázadon át kincset őrzött. A Borghese család tizenkét termet töltött meg remekművekkel: Raffaello, Caravaggio, Tiziano és Correggio alkotásaival. 1891-ben a gyűjtemény átkerült a Villa Borghesébe, ahol ma a Borghese-galéria részét alkotja.
Más építészek is hozzátették a magukét, például Flaminio Ponzio, Carlo Maderno és Carlo Rainaldi, majd 1670 után a palota még utoljára bővült. A hosszú oldal a kapuval és a nagy címerrel az, amelyet a via di Ripetta és a piazza Borghese felől elhaladva látsz.
Ma a nyugati szárnyban a spanyol nagykövetség működik, a főemelet pedig 1922 óta a Circolo della Caccia székhelye.
Az építkezés 1561-ben indult Vignola tervei alapján, a palota sokszor cserélt gazdát, míg 1586-ban meg nem vásárolta Pedro de Deza Manuel spanyol bíboros. A munkák zöme 1590 és 1613 között zajlott Camillo Borghese bíboros, a későbbi V. Pál pápa megbízásából.
A „billentyűzet” a Tiberis felé néző rövid oldal, egy kicsi, kétemeletes homlokzat két erkélysorral. Róma négy csodájának egyikeként tartották számon a Farnese-kocka, a Caetani-lépcső és a Carboniani-kapu mellett.
A legszebb rész az udvar, amelyet száz gránitoszlop tartotta kétszintes árkád övez. A végében áll a Vénusz-fürdő, egy nimfeum szobrokkal, kúszónövényekkel és szökőkutakkal. Az udvar id. Martino Longhi műve.
A főhomlokzaton egy kapu áll két dór oszloppal, amelyek egy erkélyt tartanak, fölötte pedig a nagy családi címer látható. Egy második, az elsőhöz hasonló, de címer nélküli kapu a tér felőli oldalon nyílik.
A palota közel három évszázadon át kincset őrzött. A Borghese család tizenkét termet töltött meg remekművekkel: Raffaello, Caravaggio, Tiziano és Correggio alkotásaival. 1891-ben a gyűjtemény átkerült a Villa Borghesébe, ahol ma a Borghese-galéria részét alkotja.
Más építészek is hozzátették a magukét, például Flaminio Ponzio, Carlo Maderno és Carlo Rainaldi, majd 1670 után a palota még utoljára bővült. A hosszú oldal a kapuval és a nagy címerrel az, amelyet a via di Ripetta és a piazza Borghese felől elhaladva látsz.
Ma a nyugati szárnyban a spanyol nagykövetség működik, a főemelet pedig 1922 óta a Circolo della Caccia székhelye.