Leírás
A Quirinali palota az Olasz Köztársaság elnökének rezidenciája az azonos nevű dombon, Róma egyik legmagasabb pontján. Nagyjából 1200 termével és 110 500 négyzetméterével a világ egyik legnagyobb palotája, amely előbb a pápáknak, majd Olaszország királyainak adott otthont.
A szikár, kétszintes homlokzat Domenico Fontana műve, Maderno portálájával, fölötte pedig Bernini áldásosztó loggiájával. A előtte álló teret a Dioszkuroszok, az ókori lovasszobrok uralják, egy obeliszkkel és egy kúttal: a szoborcsoportról kapta a domb régi nevét, a Monte Cavallót.
A homlokzat 2002-ben restaurált színe az eredeti travertínó, a Savoyaiak okkersárga korszaka után.
A díszudvar a palota szíve, körülötte a reprezentatív termekkel.
A loggia fölött XIII. Gergely megrendelésére épült kis torony áll, rajta egy 1626-os órával, amelynek számlapja hat órára van osztva. Bent Flaminio Ponzio díszlépcsőjét Melozzo da Forlì Áldó Krisztusa uralja, egy freskótöredék, amely a Santi Apostoli templomból származik.
A 37 méter hosszú és 19 méter magas Corazzieri-terem (Salone dei Corazzieri) pápai trónteremnek épült: frízét 1616-ban festette freskóval Tassi, Lanfranco és Saraceni, ma pedig itt tartanak szemlét a Corazzieri díszegység fölött. Az arany-fehér Ünnepi terem (Salone delle Feste) a legpompásabb: itt tesz esküt az új kormány.
A 42 méter hosszú Páli-kápolna (Cappella Paolina) aránya megegyezik a Sixtus-kápolnáéval, és több konklávénak adott helyet. Az Annunziata-kápolna kicsi, ellipszis alakú tér Guido Reni freskóival és az ő Angyali üdvözlet oltárképével. A Savoyaiak Tükörterme muranói csillárokban ragyog.
A négy hektáros kertekben kavicsos sétányok, egy több mint 40 méter magas platán, Fuga Coffee House-a és egy vízesés hajtotta hidraulikus orgona található. Alattuk az ásatások Quirinus isten templomának és császárkori épületeknek a maradványait tárták fel.
A palota nyári lakként kezdte pályafutását. A dombon Ippolito d'Este bíboros villája állt, és XIII. Gergely nagyra értékelte a levegőjét, amely egészségesebb volt a vatikáninál. Így indult meg az építkezés 1583-ban, és az utódai sem akartak többé elköltözni: V. Sixtus, V. Pál, egészen IX. Piusig.
1605 és 1870 között a palota harminc pápának adott otthont. Róma 1870-es elfoglalásával minden megváltozott: 1871-től 1946-ig a Savoyaiak királyi palotája volt, 1946 óta pedig a köztársasági elnökök otthona. Pertini jobban szerette a Trevi-kút közelében lévő lakását.
A Quirinale az építészet múzeuma is: dolgozott rajta Mascherino, Ponzio, Maderno és Bernini, aki megtervezte a „Manica lunga” (hosszú szárny) épületrészt, amelyet később Fuga fejezett be. Napóleon magának akarta, de sosem tette be a lábát.
Ne hagyd ki
• A Corazzieri-termet.
• A díszlépcsőt.
• A Páli-kápolnát.
• A kerteket.
Tudtad?
• Területe húszszorosa a Fehér Házénak.
• A kertek régebbiek, mint a versailles-iak.
• 1770-ben itt avatták lovaggá a fiatal Mozartot az Aranysarkantyú-renddel.
A szikár, kétszintes homlokzat Domenico Fontana műve, Maderno portálájával, fölötte pedig Bernini áldásosztó loggiájával. A előtte álló teret a Dioszkuroszok, az ókori lovasszobrok uralják, egy obeliszkkel és egy kúttal: a szoborcsoportról kapta a domb régi nevét, a Monte Cavallót.
A homlokzat 2002-ben restaurált színe az eredeti travertínó, a Savoyaiak okkersárga korszaka után.
A díszudvar a palota szíve, körülötte a reprezentatív termekkel.
A loggia fölött XIII. Gergely megrendelésére épült kis torony áll, rajta egy 1626-os órával, amelynek számlapja hat órára van osztva. Bent Flaminio Ponzio díszlépcsőjét Melozzo da Forlì Áldó Krisztusa uralja, egy freskótöredék, amely a Santi Apostoli templomból származik.
A 37 méter hosszú és 19 méter magas Corazzieri-terem (Salone dei Corazzieri) pápai trónteremnek épült: frízét 1616-ban festette freskóval Tassi, Lanfranco és Saraceni, ma pedig itt tartanak szemlét a Corazzieri díszegység fölött. Az arany-fehér Ünnepi terem (Salone delle Feste) a legpompásabb: itt tesz esküt az új kormány.
A 42 méter hosszú Páli-kápolna (Cappella Paolina) aránya megegyezik a Sixtus-kápolnáéval, és több konklávénak adott helyet. Az Annunziata-kápolna kicsi, ellipszis alakú tér Guido Reni freskóival és az ő Angyali üdvözlet oltárképével. A Savoyaiak Tükörterme muranói csillárokban ragyog.
A négy hektáros kertekben kavicsos sétányok, egy több mint 40 méter magas platán, Fuga Coffee House-a és egy vízesés hajtotta hidraulikus orgona található. Alattuk az ásatások Quirinus isten templomának és császárkori épületeknek a maradványait tárták fel.
A palota nyári lakként kezdte pályafutását. A dombon Ippolito d'Este bíboros villája állt, és XIII. Gergely nagyra értékelte a levegőjét, amely egészségesebb volt a vatikáninál. Így indult meg az építkezés 1583-ban, és az utódai sem akartak többé elköltözni: V. Sixtus, V. Pál, egészen IX. Piusig.
1605 és 1870 között a palota harminc pápának adott otthont. Róma 1870-es elfoglalásával minden megváltozott: 1871-től 1946-ig a Savoyaiak királyi palotája volt, 1946 óta pedig a köztársasági elnökök otthona. Pertini jobban szerette a Trevi-kút közelében lévő lakását.
A Quirinale az építészet múzeuma is: dolgozott rajta Mascherino, Ponzio, Maderno és Bernini, aki megtervezte a „Manica lunga” (hosszú szárny) épületrészt, amelyet később Fuga fejezett be. Napóleon magának akarta, de sosem tette be a lábát.
Ne hagyd ki
• A Corazzieri-termet.
• A díszlépcsőt.
• A Páli-kápolnát.
• A kerteket.
Tudtad?
• Területe húszszorosa a Fehér Házénak.
• A kertek régebbiek, mint a versailles-iak.
• 1770-ben itt avatták lovaggá a fiatal Mozartot az Aranysarkantyú-renddel.