Leírás
A Farnese-palota a hatalmas reneszánsz palota, amely a római belváros Farnese terét uralja: szögletes tömege miatt a rómaiak „a Farnese-kockának” hívták. Ma a Francia Nagykövetség székhelye.
A 56 méter széles téglahomlokzat, három emelettel és emeletenként 13 ablakkal, ifj. Antonio da Sangallo műve; a koronázópárkányt és a családi címeres erkélyt Michelangelónak tulajdonítják.
Belül a Carracci-galéria boltozatát mitológiai jelenetek borítják, amelyeket Annibale Carracci festett al fresco 1597 és 1607 között. A tér két kútja a Caracalla-termák gránitmedencéit hasznosítja újra.
Alessandro Farnese bíboros, a későbbi III. Pál pápa építtette. A 18. században a nápolyi Bourbonok kezébe került, akik elvitték a gyűjtemény szobrait, köztük a Farnese Héraklészt is. Puccini ide helyezte a Tosca második felvonását.
A 56 méter széles téglahomlokzat, három emelettel és emeletenként 13 ablakkal, ifj. Antonio da Sangallo műve; a koronázópárkányt és a családi címeres erkélyt Michelangelónak tulajdonítják.
Belül a Carracci-galéria boltozatát mitológiai jelenetek borítják, amelyeket Annibale Carracci festett al fresco 1597 és 1607 között. A tér két kútja a Caracalla-termák gránitmedencéit hasznosítja újra.
Alessandro Farnese bíboros, a későbbi III. Pál pápa építtette. A 18. században a nápolyi Bourbonok kezébe került, akik elvitték a gyűjtemény szobrait, köztük a Farnese Héraklészt is. Puccini ide helyezte a Tosca második felvonását.