Leírás
A Mattei di Giove-palota, más néven Antici-Mattei-palota, Asdrubale Mattei, Giove őrgrófja megrendelésére épült; felesége Costanza Gonzaga volt.
Az épület a Mattei-negyedet ("insula Mattei") alkotó öt palota közül utolsóként készült el. Carlo Maderno 1598-ban kezdte meg az építését, 1613-ban meghosszabbították a via Caetani felé, 1618-ban pedig befejezték.
A téglából és travertínóból emelt háromemeletes palota homlokzatai a késő cinquecento formavilágát követik, a párkányt a Mattei és a Gonzaga család heraldikai motívumai díszítik.
A palota tetején loggiás tetőterasz (altana) áll. Arról is ismert, hogy római tartózkodása alatt itt lakott Giacomo Leopardi, Antici Mattei hercegnő unokaöccse.
A palota két udvarát és lépcsőházát szobrok, domborművek és antik vázák díszítik, többségük a Mattei család birtokain végzett régészeti ásatásokból származik.
A palota termeinek, különösen a főemeleti (piano nobile) helyiségeknek a mennyezetboltozatait a 17. század elején Rómában működő művészek festették, például Francesco Albani, Giovanni Lanfranco, Antonio Pomarancio és Pietro da Cortona. Ezekben a termekben ma az Amerikai Tanulmányok Központja működik.
A palotának otthont ad továbbá az Állami Hanglemeztár (Discoteca di Stato), az Újkori és Jelenkori Történeti Intézet, valamint az Újkori és Jelenkori Történeti Könyvtár is.
Az épület a Mattei-negyedet ("insula Mattei") alkotó öt palota közül utolsóként készült el. Carlo Maderno 1598-ban kezdte meg az építését, 1613-ban meghosszabbították a via Caetani felé, 1618-ban pedig befejezték.
A téglából és travertínóból emelt háromemeletes palota homlokzatai a késő cinquecento formavilágát követik, a párkányt a Mattei és a Gonzaga család heraldikai motívumai díszítik.
A palota tetején loggiás tetőterasz (altana) áll. Arról is ismert, hogy római tartózkodása alatt itt lakott Giacomo Leopardi, Antici Mattei hercegnő unokaöccse.
A palota két udvarát és lépcsőházát szobrok, domborművek és antik vázák díszítik, többségük a Mattei család birtokain végzett régészeti ásatásokból származik.
A palota termeinek, különösen a főemeleti (piano nobile) helyiségeknek a mennyezetboltozatait a 17. század elején Rómában működő művészek festették, például Francesco Albani, Giovanni Lanfranco, Antonio Pomarancio és Pietro da Cortona. Ezekben a termekben ma az Amerikai Tanulmányok Központja működik.
A palotának otthont ad továbbá az Állami Hanglemeztár (Discoteca di Stato), az Újkori és Jelenkori Történeti Intézet, valamint az Újkori és Jelenkori Történeti Könyvtár is.