Leírás
A palotát a 16. század második felében tervezte Ottavio Nonni (1524–1606), azaz „il Mascherino”, Prospero Santacroce bíboros rezidenciájának. 1591-ben a Petrignani család vásárolta meg, majd később eladta a Monte di Pietànak, egy jótékonysági segélyszervezetnek.
Az új rendeltetéshez szükséges bővítési munkákat Maderno (1556–1629) végezte. Tőle származik a belső kápolna is, a barokk építészet ékköve, amely gazdag márványdíszekben és szobrokban.
A palota széles főhomlokzatát két kapu és köztük egy kút jellemzi. Egyetlen díszét középen egy edikula, valamint III. Pál Farnese, VIII. Kelemen Aldobrandini és unokaöccse, Pietro Aldobrandini bíboros családi címerei adják. Bal oldalon egy nagy óra látható, fölötte vitorla alakú harangtoronnyal.
A palota ma is zálogházként működik.
Az új rendeltetéshez szükséges bővítési munkákat Maderno (1556–1629) végezte. Tőle származik a belső kápolna is, a barokk építészet ékköve, amely gazdag márványdíszekben és szobrokban.
A palota széles főhomlokzatát két kapu és köztük egy kút jellemzi. Egyetlen díszét középen egy edikula, valamint III. Pál Farnese, VIII. Kelemen Aldobrandini és unokaöccse, Pietro Aldobrandini bíboros családi címerei adják. Bal oldalon egy nagy óra látható, fölötte vitorla alakú harangtoronnyal.
A palota ma is zálogházként működik.