Leírás
A palotát a XV. században építtette Urbano Fieschi, Lavagna grófja, később pedig a fivére, Nicola bővítette. Az eredeti épület háromszintes volt, két torony szegélyezte, ahogy az Tempesta térképén is látszik.
A Savelli családnak adták el, majd 1579-ben XIII. Gergely pápa (1572–1585) vásárolta meg; ő a bolognai Boncompagni családból származott, a Sora hercegeinek házából, innen kapta a palota a nevét.
A XVII. században a római társasági és szellemi élet fontos színtere volt, a XVIII. században pedig itt működött a Quiriti Akadémia.
A XIX. században lovassági laktanyaként használták. Az épület az olasz állam tulajdonába került, majd 1889-ben, a Corso Vittorio Emanuele II megnyitásához végzett munkálatok nyomán a főhomlokzatot lebontották, és az új út mentén, hátrébb, az eredetivel azonos formában újjáépítették. A régebbi épület egy része a Vicolo Savelli mentén megmaradt.
1892-ben a palota Róma városának tulajdonába került, és eleinte a „T. Mamiani” líceum, később a „V. Gioberti” kereskedelmi szakközépiskola kapott itt helyet.
A Corso Vittorio felőli homlokzat kétszintes, a huszadik században egy emelettel magasították. A földszinten architrávos, íves kapu áll két oldalán lizénákkal, valamint tíz íves keretű ablak, rácsokkal és alattuk kis ablakokkal.
Az első emeleten tizenegy ablak látható, két oldalukon dór lizénákkal, fölöttük váltakozva háromszögű és íves timpanonokkal; a második emeleten az ablakokat egyszerű keret és egy kis architráv díszíti.
A Via Sora felőli homlokzat, amely részben megőrizte az eredeti, XV. századi megjelenését, ugyanolyan, mint a Corso Vittorio felőli: a földszinten nyolc íves ablak van, amelyek közül a bal oldali első kapuként van keretezve, az első emeleten pedig kilenc ablak.
A belső udvar hosszú oldalain árkádok futnak, a rövid oldalakon pedig egy-egy árkád áll két négyszögletes nyílás között.
A Savelli családnak adták el, majd 1579-ben XIII. Gergely pápa (1572–1585) vásárolta meg; ő a bolognai Boncompagni családból származott, a Sora hercegeinek házából, innen kapta a palota a nevét.
A XVII. században a római társasági és szellemi élet fontos színtere volt, a XVIII. században pedig itt működött a Quiriti Akadémia.
A XIX. században lovassági laktanyaként használták. Az épület az olasz állam tulajdonába került, majd 1889-ben, a Corso Vittorio Emanuele II megnyitásához végzett munkálatok nyomán a főhomlokzatot lebontották, és az új út mentén, hátrébb, az eredetivel azonos formában újjáépítették. A régebbi épület egy része a Vicolo Savelli mentén megmaradt.
1892-ben a palota Róma városának tulajdonába került, és eleinte a „T. Mamiani” líceum, később a „V. Gioberti” kereskedelmi szakközépiskola kapott itt helyet.
A Corso Vittorio felőli homlokzat kétszintes, a huszadik században egy emelettel magasították. A földszinten architrávos, íves kapu áll két oldalán lizénákkal, valamint tíz íves keretű ablak, rácsokkal és alattuk kis ablakokkal.
Az első emeleten tizenegy ablak látható, két oldalukon dór lizénákkal, fölöttük váltakozva háromszögű és íves timpanonokkal; a második emeleten az ablakokat egyszerű keret és egy kis architráv díszíti.
A Via Sora felőli homlokzat, amely részben megőrizte az eredeti, XV. századi megjelenését, ugyanolyan, mint a Corso Vittorio felőli: a földszinten nyolc íves ablak van, amelyek közül a bal oldali első kapuként van keretezve, az első emeleten pedig kilenc ablak.
A belső udvar hosszú oldalain árkádok futnak, a rövid oldalakon pedig egy-egy árkád áll két négyszögletes nyílás között.