Leírás
A palota, amely ma Róma Fővárosi Város (Città metropolitana di Roma Capitale) székhelye, 1583 és 1585 között épült Bonelli bíboros megbízásából Traianus fórumának területén, a firenzei Fra' Domenico Paganelli tervei alapján.
A 17. század közepén Imperiali bíboros birtokába került, aki Francesco Peparelli tervei szerint újjáépíttette és kibővíttette. 1796-ban Vincenzo Valentini bankár vásárolta meg, aki 1830 körül megépíttette a Traianus fóruma felé néző klasszicista homlokzatot.
1873-ban az olasz állam megvásárolta a palotát, hogy a Római Tartomány székhelye legyen. Az épület alaprajza trapéz alakú, középen átjáróval és udvarral. Homlokzatán impozáns kapu áll két ión oszloppal, felettük erkéllyel; két oldalán áthidalós, vasrácsos ablakok sorakoznak.
Az első emeleten háromszög alakú timpanonos ablakok, a másodikon egyszerű keretezésű ablakok vannak. Az épület minden oldalát konzolokkal és közéjük ékelt kis ablakokkal tagolt koronázópárkány zárja le; sarkait kváderezett sarokkövek erősítik.
Az udvaron és a lépcsőházban néhány klasszikus kori szobrot őriznek, a második emeleten pedig Bonelli bíboros nagy címere látható, amely a 16. század végi, többszínű majolikacsempékből készült.
A 17. század közepén Imperiali bíboros birtokába került, aki Francesco Peparelli tervei szerint újjáépíttette és kibővíttette. 1796-ban Vincenzo Valentini bankár vásárolta meg, aki 1830 körül megépíttette a Traianus fóruma felé néző klasszicista homlokzatot.
1873-ban az olasz állam megvásárolta a palotát, hogy a Római Tartomány székhelye legyen. Az épület alaprajza trapéz alakú, középen átjáróval és udvarral. Homlokzatán impozáns kapu áll két ión oszloppal, felettük erkéllyel; két oldalán áthidalós, vasrácsos ablakok sorakoznak.
Az első emeleten háromszög alakú timpanonos ablakok, a másodikon egyszerű keretezésű ablakok vannak. Az épület minden oldalát konzolokkal és közéjük ékelt kis ablakokkal tagolt koronázópárkány zárja le; sarkait kváderezett sarokkövek erősítik.
Az udvaron és a lépcsőházban néhány klasszikus kori szobrot őriznek, a második emeleten pedig Bonelli bíboros nagy címere látható, amely a 16. század végi, többszínű majolikacsempékből készült.