Leírás
A Szent Péter tér a bazilika előtt terül el, Róma történelmi központjának szélén, a Vatikánban. A barokk építészet remeke: két oszlopkar öleli körül, és minden nap zarándokok gyűlnek itt össze a világ minden tájáról.
A tervezője Gian Lorenzo Bernini, aki az oszlopcsarnokot az egyház „anyai” öleléseként magyarázta, amely a katolikusokat, az eretnekeket, sőt még a hitetleneket is magához öleli. A térnek két része van: a homlokzat előtti trapéz és egy nagy ovális, együtt 198 méter hosszú és 148 méter széles.
Az oszlopcsarnok a perspektívával játszik: dór oszlopok és pillérek négy sora tart egy összefüggő gerendázatot, amelyet szentek szobrai koronáznak, pontosan feleakkorák, mint a bazilika homlokzatán állók. Az oszlopok száma 284, és az első sortól a negyedikig átmérőjük kissé nő, hogy ellensúlyozza az ív kiszélesedését.
Középen emelkedik az egyiptomi obeliszk, amely római kori, és az egész terv körülötte forog. Két oldalán áll a két szökőkút: az északi Maderno munkája nyomán újult meg, a déli pedig Bernini műve, az északinak az ikerpárjaként készítette. Elhelyezésükkel az oszlopcsarnok egyik szabálytalanságát is elrejtik.
A homlokzat előtti trapéz kifelé tárja szárnyait, így a bazilika közelebbinek látszik. Távolabb az oszlopcsarnok karjai a csarnokhoz vezető folyosókba olvadnak: az egyik oldalon a Nagy Károly-szárny, a másikon a Konstantin-szárny áll, ahol a Scala Regia található.
A 17. századig itt csak egy letaposott földű térség volt. A római korban a völgyben Caligula cirkusza és az a nekropolisz állt, ahová a hagyomány szerint Szent Pétert temették. V. Sixtus 1586-ban itt állíttatta fel az obeliszket, de az nem esett egy tengelybe a bazilikával: ma is másfél méterrel északabbra van.
Maderno homlokzata alacsony és széles volt, Bernini pedig, aki „zömöknek” nevezte, a hibákat hatáselemekké alakította. A munka 1656-tól 1667-ig tartott VII. Sándor pápa idején, és kettészakította Borgo városnegyedet. Az eredmény egy színház: ha a tér megtelik, a tömeg önmagát látja.
Itt adja a pápa az Urbi et Orbi áldást húsvétkor és karácsonykor, vasárnap délben pedig dolgozószobája ablakából köszönti a híveket az Angelus alkalmával. Karácsonykor egy nagy fa is áll itt, amelyet minden évben egy másik európai régió ajándékoz, mellette egy betlehem szobraival.
Hogy szabaddá váljon a kilátás a bazilikára, 1936 és 1950 között kialakították a Via della Conciliazionét. Az út eltörölte a régi Via Alessandrina tengelyét és Borgo számos épületét.
Ne hagyd ki
• Az egyiptomi obeliszket.
• Az oszlopcsarnokot.
• A két szökőkutat.
• A Nagy Károly-szárnyat.
Tudtad?
• A középkorban azt hitték, hogy az obeliszk tetején lévő gömb Julius Caesar hamvait őrzi.
• A tér a Vatikánhoz tartozik, de a bazilika lépcsőjéig az olasz rendőrség felügyeli.
• Az oszlopcsarnok alig észrevehetően lejtős talajon áll.
A tervezője Gian Lorenzo Bernini, aki az oszlopcsarnokot az egyház „anyai” öleléseként magyarázta, amely a katolikusokat, az eretnekeket, sőt még a hitetleneket is magához öleli. A térnek két része van: a homlokzat előtti trapéz és egy nagy ovális, együtt 198 méter hosszú és 148 méter széles.
Az oszlopcsarnok a perspektívával játszik: dór oszlopok és pillérek négy sora tart egy összefüggő gerendázatot, amelyet szentek szobrai koronáznak, pontosan feleakkorák, mint a bazilika homlokzatán állók. Az oszlopok száma 284, és az első sortól a negyedikig átmérőjük kissé nő, hogy ellensúlyozza az ív kiszélesedését.
Középen emelkedik az egyiptomi obeliszk, amely római kori, és az egész terv körülötte forog. Két oldalán áll a két szökőkút: az északi Maderno munkája nyomán újult meg, a déli pedig Bernini műve, az északinak az ikerpárjaként készítette. Elhelyezésükkel az oszlopcsarnok egyik szabálytalanságát is elrejtik.
A homlokzat előtti trapéz kifelé tárja szárnyait, így a bazilika közelebbinek látszik. Távolabb az oszlopcsarnok karjai a csarnokhoz vezető folyosókba olvadnak: az egyik oldalon a Nagy Károly-szárny, a másikon a Konstantin-szárny áll, ahol a Scala Regia található.
A 17. századig itt csak egy letaposott földű térség volt. A római korban a völgyben Caligula cirkusza és az a nekropolisz állt, ahová a hagyomány szerint Szent Pétert temették. V. Sixtus 1586-ban itt állíttatta fel az obeliszket, de az nem esett egy tengelybe a bazilikával: ma is másfél méterrel északabbra van.
Maderno homlokzata alacsony és széles volt, Bernini pedig, aki „zömöknek” nevezte, a hibákat hatáselemekké alakította. A munka 1656-tól 1667-ig tartott VII. Sándor pápa idején, és kettészakította Borgo városnegyedet. Az eredmény egy színház: ha a tér megtelik, a tömeg önmagát látja.
Itt adja a pápa az Urbi et Orbi áldást húsvétkor és karácsonykor, vasárnap délben pedig dolgozószobája ablakából köszönti a híveket az Angelus alkalmával. Karácsonykor egy nagy fa is áll itt, amelyet minden évben egy másik európai régió ajándékoz, mellette egy betlehem szobraival.
Hogy szabaddá váljon a kilátás a bazilikára, 1936 és 1950 között kialakították a Via della Conciliazionét. Az út eltörölte a régi Via Alessandrina tengelyét és Borgo számos épületét.
Ne hagyd ki
• Az egyiptomi obeliszket.
• Az oszlopcsarnokot.
• A két szökőkutat.
• A Nagy Károly-szárnyat.
Tudtad?
• A középkorban azt hitték, hogy az obeliszk tetején lévő gömb Julius Caesar hamvait őrzi.
• A tér a Vatikánhoz tartozik, de a bazilika lépcsőjéig az olasz rendőrség felügyeli.
• Az oszlopcsarnok alig észrevehetően lejtős talajon áll.