Leírás
A Sant'Angelo-hidat a régmúltban Ponte Elionak, azaz Aelius-hídnak hívták Aelius Hadrianus császár nevéről, aki i. sz. 136-ban építtette, hogy összekösse a várost a mauzóleuma bejáratával – a mai Castel Sant'Angelóval. Az évek során számos jelentős esemény kötődött ehhez a hídhoz. 1300-ban, VIII. Bonifác pápa által kihirdetett első szent évben a híd forgalmát szabályozni kellett a zarándokok hatalmas tömege miatt.
Dante Alighieri tanúsága szerint a hídon, amely a legrövidebb utat jelentette a városból a Szent Péter-bazilikához, két egymással ellentétes irányú útvonalat alakítottak ki, amelyeket egy sor kis bódé választott el egymástól. Az 1450-es szent évben viszont a IV. Miklós... pápát szállító fehér öszvér okozta baleset miatt leszakadt a korlát, és emberek tucatjai fulladtak a folyóba. 1488-tól 1534-ig a híd és az előtte lévő tér a „vesztőhelyi kiállítás” színhelye volt: itt tették közszemlére a kivégzettek holttestét.
A híd, amelyet ma már általában Sant'Angelónak neveznek a várat uraló arkangyal-szobor miatt, több átalakuláson ment keresztül: lebontották a tornyait, és felkerült rá két szobor, Szent Péteré és Szent Pálé.
1668-ban további tíz angyalszoborral gazdagodott, amelyek a passió jelképeit tartják. A szobrok terveit Bernini készítette IX. Kelemen megbízásából, kivitelezésüket pedig a tanítványaira bízta. A híd mai arcát 1882-ben, felújítási munkálatok nyomán nyerte el.
Dante Alighieri tanúsága szerint a hídon, amely a legrövidebb utat jelentette a városból a Szent Péter-bazilikához, két egymással ellentétes irányú útvonalat alakítottak ki, amelyeket egy sor kis bódé választott el egymástól. Az 1450-es szent évben viszont a IV. Miklós... pápát szállító fehér öszvér okozta baleset miatt leszakadt a korlát, és emberek tucatjai fulladtak a folyóba. 1488-tól 1534-ig a híd és az előtte lévő tér a „vesztőhelyi kiállítás” színhelye volt: itt tették közszemlére a kivégzettek holttestét.
A híd, amelyet ma már általában Sant'Angelónak neveznek a várat uraló arkangyal-szobor miatt, több átalakuláson ment keresztül: lebontották a tornyait, és felkerült rá két szobor, Szent Péteré és Szent Pálé.
1668-ban további tíz angyalszoborral gazdagodott, amelyek a passió jelképeit tartják. A szobrok terveit Bernini készítette IX. Kelemen megbízásából, kivitelezésüket pedig a tanítványaira bízta. A híd mai arcát 1882-ben, felújítási munkálatok nyomán nyerte el.