Leírás
A kapu eredeti nevén Porta Appia volt, mert az azonos nevű út haladt át rajta. Ez az Aurelianus-fal legnagyobb kapuja, és ma is kiváló állapotban maradt fenn. Eredetileg két egymás melletti, íves bejárata volt, két oldalán egy-egy félköríves toronnyal.
Később a tornyokat kibővítették és egy emelettel megmagasították, belül pedig megerősített udvart alakítottak ki. Valószínűleg Honorius uralkodása alatt (i. sz. 395–423) a két bejáratot eggyé szűkítették, ez a mai nyílás, a tornyokat pedig két nagy, márvánnyal burkolt, négyzet alapú talapzatba foglalták.
A kapu jobb oldali káváján – a kifelé haladó szemszögéből nézve – még ma is látható a márványba vésett Gábriel arkangyal alakja és egy középkori felirat. Utóbbi a római nép győztelmes csatájára emlékezik Anjou Róbert ellen, amely 1327-ben a kapu közelében zajlott.
A belső helyiségek számos átalakításon mentek keresztül, főként 1942–43-ban, amikor az épület Ettore Muti, a fasiszta párt titkára rezidenciája lett. Ma a Falak Múzeuma (Museo delle Mura) működik benne.
Később a tornyokat kibővítették és egy emelettel megmagasították, belül pedig megerősített udvart alakítottak ki. Valószínűleg Honorius uralkodása alatt (i. sz. 395–423) a két bejáratot eggyé szűkítették, ez a mai nyílás, a tornyokat pedig két nagy, márvánnyal burkolt, négyzet alapú talapzatba foglalták.
A kapu jobb oldali káváján – a kifelé haladó szemszögéből nézve – még ma is látható a márványba vésett Gábriel arkangyal alakja és egy középkori felirat. Utóbbi a római nép győztelmes csatájára emlékezik Anjou Róbert ellen, amely 1327-ben a kapu közelében zajlott.
A belső helyiségek számos átalakításon mentek keresztül, főként 1942–43-ban, amikor az épület Ettore Muti, a fasiszta párt titkára rezidenciája lett. Ma a Falak Múzeuma (Museo delle Mura) működik benne.