Leírás
A Velencei-palotába beépült Szent Márk-bazilikát I. Márk pápa alapította 336-ban, az azonos nevű evangélista tiszteletére. 792-ben I. Hadrianus pápa restauráltatta, 833-ban pedig IV. Gergely pápa szinte teljesen újjáépíttette. Ő rendelte el az apszis díszítését és a diadalív megépítését is, mozaikjaik még ma is megvannak.
Pietro Barbo bíboros, a későbbi II. Pál pápa nagyrészt mai formájában építtette újra, és a rómaiak közül a velenceiek templomává tette (1460 körül). 1740 és 1750 között Filippo Barigioni restaurálta, aki barokk díszítésekkel megváltoztatta a belső tér arculatát.
A homlokzat háromíves előcsarnokból áll, melynek pillérei előtt féloszlopok állnak. Ezt Áldás-loggiának is nevezik, és Róma legelegánsabb reneszánsz építészeti alkotásai közé tartozik. Giuliano da Magliano vagy Leon Battista Alberti munkája.
Mögötte emelkedik a háromosztatú ablakokkal ellátott román stílusú kis harangtorony, amelyet antik zöld márványkorongok díszítenek. A templom restaurálása során előkerültek az első, 4. századi bazilika föld alatti maradványai.
A bazilikában számos vértanú csontjait is megtalálták, köztük Szent Márkét is, amelyeket ma a főoltár alatt őriznek.
Pietro Barbo bíboros, a későbbi II. Pál pápa nagyrészt mai formájában építtette újra, és a rómaiak közül a velenceiek templomává tette (1460 körül). 1740 és 1750 között Filippo Barigioni restaurálta, aki barokk díszítésekkel megváltoztatta a belső tér arculatát.
A homlokzat háromíves előcsarnokból áll, melynek pillérei előtt féloszlopok állnak. Ezt Áldás-loggiának is nevezik, és Róma legelegánsabb reneszánsz építészeti alkotásai közé tartozik. Giuliano da Magliano vagy Leon Battista Alberti munkája.
Mögötte emelkedik a háromosztatú ablakokkal ellátott román stílusú kis harangtorony, amelyet antik zöld márványkorongok díszítenek. A templom restaurálása során előkerültek az első, 4. századi bazilika föld alatti maradványai.
A bazilikában számos vértanú csontjait is megtalálták, köztük Szent Márkét is, amelyeket ma a főoltár alatt őriznek.