Leírás
Az ókori Róma legfontosabb és legimpozánsabb temploma a Kapitóliumi Triásznak, vagyis Jupiternek, Junónak és Minervának volt szentelve. Az első etruszk király, Tarquinius Priscus kezdte építeni, Tarquinius Superbus pedig folytatta. Az avatásra csak a Köztársaság első éveiben, i. e. 509-ben került sor, Horatius Pulvillus consul idején.
Az épület mérete (kb. 53 x 63 m) miatt ez a valaha épített legnagyobb toszkán templom. A homlokzaton és a két oldalon hat oszlop állt három sorban, a hátsó oldal néma fal volt. A timpanon fölött a szintén terrakottából készült quadriga állt, amelyet az etruszk Vulca szobrásznak tulajdonítanak. Ő valószínűleg a Villa Giulia Múzeumban őrzött híres veii Apollón alkotója is.
I. e. 296-ban a terrakotta quadrigát bronzra cserélték; ez talán az Ogulnius fivérek műve, akiknek a Kapitóliumi farkas alkotását is tulajdonítják. A kultuszszobrot, amelyet valószínűleg Pheidiasz olümpiai Zeusza ihletett, a görög Apollóniosz szobrásznak tulajdonítják.
A Kapitóliumi Triász egy másolata ma a palestrinai múzeumban látható. Az épületet sokszor felújították, köztük Sulla idejében is. Az archaikus templom több tűzvészben elpusztult, ezután márványból építették újjá. Néhány érme és Marcus Aurelius egy dombormű, amely ma a Kapitóliumi Múzeumokban található, és négy oszlopot ábrázol a homlokzaton, képet ad a templom utolsó szakaszáról.
Azt is tudjuk, hogy a tetőt aranylemezek borították, amelyeket a barbár betörések idején elhordtak. A Római kertben és a Nuovo-palotában folytatott közelmúltbeli ásatások napvilágra hozták a templom alapzatának nagy részét, amely szögletesre faragott cappellaccio-tufatömbökből áll.
Az épület mérete (kb. 53 x 63 m) miatt ez a valaha épített legnagyobb toszkán templom. A homlokzaton és a két oldalon hat oszlop állt három sorban, a hátsó oldal néma fal volt. A timpanon fölött a szintén terrakottából készült quadriga állt, amelyet az etruszk Vulca szobrásznak tulajdonítanak. Ő valószínűleg a Villa Giulia Múzeumban őrzött híres veii Apollón alkotója is.
I. e. 296-ban a terrakotta quadrigát bronzra cserélték; ez talán az Ogulnius fivérek műve, akiknek a Kapitóliumi farkas alkotását is tulajdonítják. A kultuszszobrot, amelyet valószínűleg Pheidiasz olümpiai Zeusza ihletett, a görög Apollóniosz szobrásznak tulajdonítják.
A Kapitóliumi Triász egy másolata ma a palestrinai múzeumban látható. Az épületet sokszor felújították, köztük Sulla idejében is. Az archaikus templom több tűzvészben elpusztult, ezután márványból építették újjá. Néhány érme és Marcus Aurelius egy dombormű, amely ma a Kapitóliumi Múzeumokban található, és négy oszlopot ábrázol a homlokzaton, képet ad a templom utolsó szakaszáról.
Azt is tudjuk, hogy a tetőt aranylemezek borították, amelyeket a barbár betörések idején elhordtak. A Római kertben és a Nuovo-palotában folytatott közelmúltbeli ásatások napvilágra hozták a templom alapzatának nagy részét, amely szögletesre faragott cappellaccio-tufatömbökből áll.