Leírás
A Villa Borghese Róma nagy parkja: 80 hektárnyi zöld terület a Pincio felett, fasorokkal, kis tavakkal, szökőkutakkal és múzeumokkal. Ez az a zöld tüdő, ahol egy-egy látogatás között kényelmesen sétálhatsz.
Kilenc bejárata van, köztük a Porta Pinciana, a Pincio rámpái felől a Piazza del Popolóra vezető, valamint a Piazzale Flaminio monumentális kapuja. Be lehet menni a Spanyol lépcső felől is.
A Giardino del Lago, vagyis a Tó kertje közepén áll az Aszklépiosz-templom, egy kis neoklasszicista templom a tavacskán, amelyet a 18. század végén építettek a parkban álló többi álomplettal együtt.
A Pincióról, a panorámateraszról nyílik a híres kilátás Róma háztetőire. A parkban található Piazza di Siena ad otthont a nemzetközi lovasversenynek.
A villában múzeumok is működnek: a Borghese-galéria a bíboros palotájában, Bernini és Caravaggio műveivel, a Carlo Bilotti Múzeum, a Bioparco, a Modern Művészetek Nemzeti Galériája, amely az 1911-es kiállításra jött létre, sőt még egy Erzsébet-kori színház is, a Globe Theatre, a londoni mása. A park határán kívül, a domb lábánál a Villa Giulia az Etruszk Múzeumnak ad otthont.
A 17. század elején egy dúsgazdag bíboros úgy döntött, hogy megajándékozza magát az ókor óta Rómában épült legnagyobb kerttel. Scipione Borghesének hívták, a pápa unokaöccse volt, és remekül értett a művészek kiválasztásához: köztük volt a fiatal Bernini is.
Így született meg a „gyönyörűségek villája”: palotával, olasz kertekkel és vízijátékokkal. A 18. század végén IV. Marcantonio hozzátette a Tó kertjét a kis templomaival, a 19. században pedig a park nagy része angolkertté alakult.
A fordulat 1901-ben jött el. Róma nagy patrícius villáit akkoriban felparcellázták, de az állam megvásárolta a Villa Borghesét, és 1903-ban átadta a városnak, mindenki számára nyitva. Hivatalosan Villa Umberto I volt a neve, de a rómaiak sosem szoktak le arról, hogy Borghesének hívják.
A park lelkét kis épületek és múzeumok adják: a Casino del Graziano a Platánok völgyében, a Casina delle Rose, mai nevén Casa del Cinema, az Aranciera a Carlo Bilotti Múzeummal, valamint a Fortezzuola a Pietro Canonica Múzeummal. A Tó kertjében az Aszklépiosz-templom mellett ott van Antoninus és Faustina, valamint Diana temploma is.
Respighi a villa fenyőinek szentelt egy tételt „Róma fenyői” című szimfonikus költeményében.
Ne hagyd ki
• Az Aszklépiosz-templomot.
• A Pincio-teraszt.
• A Borghese-galériát.
• A Piazza di Sienát.
• A Bioparcót.
Tudtad?
• A parkban álló Cinema dei Piccoli a világ legkisebb mozijának számít.
• A villa Globe Theatere a londoni színház mása, 2003-ban avatták fel.
• Az állam 1901-ben vásárolta meg a villát az akkori 3 millió líráért.
Kilenc bejárata van, köztük a Porta Pinciana, a Pincio rámpái felől a Piazza del Popolóra vezető, valamint a Piazzale Flaminio monumentális kapuja. Be lehet menni a Spanyol lépcső felől is.
A Giardino del Lago, vagyis a Tó kertje közepén áll az Aszklépiosz-templom, egy kis neoklasszicista templom a tavacskán, amelyet a 18. század végén építettek a parkban álló többi álomplettal együtt.
A Pincióról, a panorámateraszról nyílik a híres kilátás Róma háztetőire. A parkban található Piazza di Siena ad otthont a nemzetközi lovasversenynek.
A villában múzeumok is működnek: a Borghese-galéria a bíboros palotájában, Bernini és Caravaggio műveivel, a Carlo Bilotti Múzeum, a Bioparco, a Modern Művészetek Nemzeti Galériája, amely az 1911-es kiállításra jött létre, sőt még egy Erzsébet-kori színház is, a Globe Theatre, a londoni mása. A park határán kívül, a domb lábánál a Villa Giulia az Etruszk Múzeumnak ad otthont.
A 17. század elején egy dúsgazdag bíboros úgy döntött, hogy megajándékozza magát az ókor óta Rómában épült legnagyobb kerttel. Scipione Borghesének hívták, a pápa unokaöccse volt, és remekül értett a művészek kiválasztásához: köztük volt a fiatal Bernini is.
Így született meg a „gyönyörűségek villája”: palotával, olasz kertekkel és vízijátékokkal. A 18. század végén IV. Marcantonio hozzátette a Tó kertjét a kis templomaival, a 19. században pedig a park nagy része angolkertté alakult.
A fordulat 1901-ben jött el. Róma nagy patrícius villáit akkoriban felparcellázták, de az állam megvásárolta a Villa Borghesét, és 1903-ban átadta a városnak, mindenki számára nyitva. Hivatalosan Villa Umberto I volt a neve, de a rómaiak sosem szoktak le arról, hogy Borghesének hívják.
A park lelkét kis épületek és múzeumok adják: a Casino del Graziano a Platánok völgyében, a Casina delle Rose, mai nevén Casa del Cinema, az Aranciera a Carlo Bilotti Múzeummal, valamint a Fortezzuola a Pietro Canonica Múzeummal. A Tó kertjében az Aszklépiosz-templom mellett ott van Antoninus és Faustina, valamint Diana temploma is.
Respighi a villa fenyőinek szentelt egy tételt „Róma fenyői” című szimfonikus költeményében.
Ne hagyd ki
• Az Aszklépiosz-templomot.
• A Pincio-teraszt.
• A Borghese-galériát.
• A Piazza di Sienát.
• A Bioparcót.
Tudtad?
• A parkban álló Cinema dei Piccoli a világ legkisebb mozijának számít.
• A villa Globe Theatere a londoni színház mása, 2003-ban avatták fel.
• Az állam 1901-ben vásárolta meg a villát az akkori 3 millió líráért.