Leírás
A Constantinus-diadalív a Colosseum és a Palatinus között, az ókori Róma szívében álló, háromkapus, hatalmas diadalív. Kr. u. 315-ben avatták fel, hogy megünnepeljék Constantinus 312-es győzelmét Maxentius felett a Milvius hídnál. Nagyrészt újrahasznosított darabokból épült.
A méretei lenyűgözők: 21 méter magas, 25,9 méter széles és 7,4 méter mély. A középső kapu szélesebb, magassága 11,45 méter. A Colosseo metrómegállótól néhány lépés alatt eléred.
A kisebb kapuk fölött látható a Constantinus-fríz, amely a Maxentius elleni hadjáratot meséli el. Följebb a hadrianusi korból származó tondók vadászat- és áldozatjeleneteket ábrázolnak. A vadászaton feltűnik a fiatal Antinoosz, Hadrianus kedvence is.
Az attikán nyolc dák fogoly áll, amelyek Traianus fórumáról kerültek ide, valamint Marcus Aurelius korának háborús és békejeleneteket mutató panelei. A zárókövekön különféle istenségek tűnnek fel, az oldalakon pedig a nap és a hold tondói.
Lent, a korinthoszi oszlopok talapzatán allegorikus alakok állnak, az íven pedig a hosszú felirat Constantinusnak ajánlja az emlékművet. Minden más a hivatalos római művészet katalógusa: több mint két évszázad története egyetlen emlékműben.
Elkészítéséhez Traianus, Hadrianus és Marcus Aurelius emlékműveiről vettek domborműveket és szobrokat, a császárok fejeit pedig az új úr arcvonásaival látták el. Nem csupán takarékosságból: Constantinus a 2. század „jó császárainak” örököseként akarta bemutatni magát.
És a legendás kereszt? A felirat az „instinctu divinitatis”, vagyis isteni sugallatra aratott győzelemről beszél, ez a megfogalmazás talán szándékosan homályos. Az íven pogány istenek előtt bemutatott áldozatok is szerepelnek, és a kutatók még ma is vitatkoznak azon, hogyan viszonyult Constantinus a kereszténységhez.
1530-ban Lorenzino de' Medicit kiűzték Rómából, mert szórakozásból lefejezte a domborművek alakjait. 1960-ban pedig itt haladt át az olimpiai maraton, amelyet Abebe Bikila nyert meg mezítláb.
A méretei lenyűgözők: 21 méter magas, 25,9 méter széles és 7,4 méter mély. A középső kapu szélesebb, magassága 11,45 méter. A Colosseo metrómegállótól néhány lépés alatt eléred.
A kisebb kapuk fölött látható a Constantinus-fríz, amely a Maxentius elleni hadjáratot meséli el. Följebb a hadrianusi korból származó tondók vadászat- és áldozatjeleneteket ábrázolnak. A vadászaton feltűnik a fiatal Antinoosz, Hadrianus kedvence is.
Az attikán nyolc dák fogoly áll, amelyek Traianus fórumáról kerültek ide, valamint Marcus Aurelius korának háborús és békejeleneteket mutató panelei. A zárókövekön különféle istenségek tűnnek fel, az oldalakon pedig a nap és a hold tondói.
Lent, a korinthoszi oszlopok talapzatán allegorikus alakok állnak, az íven pedig a hosszú felirat Constantinusnak ajánlja az emlékművet. Minden más a hivatalos római művészet katalógusa: több mint két évszázad története egyetlen emlékműben.
Elkészítéséhez Traianus, Hadrianus és Marcus Aurelius emlékműveiről vettek domborműveket és szobrokat, a császárok fejeit pedig az új úr arcvonásaival látták el. Nem csupán takarékosságból: Constantinus a 2. század „jó császárainak” örököseként akarta bemutatni magát.
És a legendás kereszt? A felirat az „instinctu divinitatis”, vagyis isteni sugallatra aratott győzelemről beszél, ez a megfogalmazás talán szándékosan homályos. Az íven pogány istenek előtt bemutatott áldozatok is szerepelnek, és a kutatók még ma is vitatkoznak azon, hogyan viszonyult Constantinus a kereszténységhez.
1530-ban Lorenzino de' Medicit kiűzték Rómából, mert szórakozásból lefejezte a domborművek alakjait. 1960-ban pedig itt haladt át az olimpiai maraton, amelyet Abebe Bikila nyert meg mezítláb.