Leírás
A Colosseum a valaha épített legnagyobb római amfiteátrum, Róma szívében, a Forum Romanum keleti szélén áll. Majdnem kétezer évvel a megnyitása után még mindig a város jelképe és egyik legnagyobb látnivalója.
Ovális alakú, kerülete 527 méter, magassága ma 48 méter. A lelátókon 50 000 és 87 000 közötti néző fért el, gladiátorviadalokat és vadállat-vadászatokat néztek végig. Az előadások ingyenesek voltak, de mindenkinek megvolt a saját helye.
Kívül a travertin homlokzat négy szintet halmoz egymásra: három sor árkádot dór, ión és korinthoszi féloszlopokkal, fölöttük pedig egy tömör attika zárja le. A földszinti árkádok fölött még ma is olvashatók a római számok, amelyek megmutatták a nézőknek, melyik bejáratot kell használniuk.
Ezeket a számokat pirosra festették, hogy messziről is látszódjanak: a homlokzat restaurálásakor derült ki. A tetején még megvannak a konzolok, amelyek a velarium rúdjait tartották. Ez a hatalmas vászontető a misenumi flotta tengerészeinek kezelésével működött.
Belül, középen nyílnak az altalaji helyiségek, amelyek ma már nincsenek lefedve: egy középső folyosó és tizenkét ívelt galéria, ahol a vadállatokat és a gépezeteket előkészítették. Nyolcvan teherlift révén a vadállatok hirtelen bukkantak elő az arénában, amelyet homok borított, hogy felszívja a vért.
Körben emelkednek a cavea maradványai, amelyet társadalmi osztályok szerint osztottak fel: lent a szenátorok, följebb a nép, legfelül pedig állva a legszegényebbek. A szenátori szektor lépcsőfokaiba 195 ötödik századi szenátor nevét vésték.
A helyet nem a véletlen választotta ki. Itt ásatta Nero a palotája, a Domus Aurea tavát. Vespasianus lecsapoltatta, és amfiteátrumot építtetett a népnek; fia, Titus i. sz. 80-ban száz napnyi játékkal avatta fel.
A játékok után a Colosseum Róma legkényelmesebb kőbányájává vált. Az 1349-es földrengés lerombolta a déli oldalt, a kőtömbök pedig mészégető kemencékbe vagy olyan épületekbe kerültek, mint a Barberini-palota. A fosztogatást a XVIII. században XIV. Benedek pápa állította meg.
A Colosseum név csak a középkorban jelent meg: talán a „kolosszális” szóból ered, de valószínűbb, hogy a közelben álló óriási Nero-szoborról kapta. A földszinti árkádok egyikén keresztül pedig még ma is be lehet lépni egy kis templomba, a Santa Maria della Pietàba.
Ne hagyd ki
• Az altalaji helyiségeket.
• Az árkádok fölötti számokat.
• A velarium konzoljait.
• A szenátorok nevét a lépcsőfokokon.
Tudtad?
• A homlokzat számos lyuk a középkorból származik: azért vájták ki őket, hogy kinyerjék a kőtömbök közötti fémcsapokat.
• Az altalaji helyiségek kiépítése előtt az arénában tengeri csatákat, úgynevezett naumachiákat is rendeztek.
• Benvenuto Cellini egy olyan éjszakáról mesél, amelyet a Colosseumban töltött egy nekromantával, démonokat idézve.
Ovális alakú, kerülete 527 méter, magassága ma 48 méter. A lelátókon 50 000 és 87 000 közötti néző fért el, gladiátorviadalokat és vadállat-vadászatokat néztek végig. Az előadások ingyenesek voltak, de mindenkinek megvolt a saját helye.
Kívül a travertin homlokzat négy szintet halmoz egymásra: három sor árkádot dór, ión és korinthoszi féloszlopokkal, fölöttük pedig egy tömör attika zárja le. A földszinti árkádok fölött még ma is olvashatók a római számok, amelyek megmutatták a nézőknek, melyik bejáratot kell használniuk.
Ezeket a számokat pirosra festették, hogy messziről is látszódjanak: a homlokzat restaurálásakor derült ki. A tetején még megvannak a konzolok, amelyek a velarium rúdjait tartották. Ez a hatalmas vászontető a misenumi flotta tengerészeinek kezelésével működött.
Belül, középen nyílnak az altalaji helyiségek, amelyek ma már nincsenek lefedve: egy középső folyosó és tizenkét ívelt galéria, ahol a vadállatokat és a gépezeteket előkészítették. Nyolcvan teherlift révén a vadállatok hirtelen bukkantak elő az arénában, amelyet homok borított, hogy felszívja a vért.
Körben emelkednek a cavea maradványai, amelyet társadalmi osztályok szerint osztottak fel: lent a szenátorok, följebb a nép, legfelül pedig állva a legszegényebbek. A szenátori szektor lépcsőfokaiba 195 ötödik századi szenátor nevét vésték.
A helyet nem a véletlen választotta ki. Itt ásatta Nero a palotája, a Domus Aurea tavát. Vespasianus lecsapoltatta, és amfiteátrumot építtetett a népnek; fia, Titus i. sz. 80-ban száz napnyi játékkal avatta fel.
A játékok után a Colosseum Róma legkényelmesebb kőbányájává vált. Az 1349-es földrengés lerombolta a déli oldalt, a kőtömbök pedig mészégető kemencékbe vagy olyan épületekbe kerültek, mint a Barberini-palota. A fosztogatást a XVIII. században XIV. Benedek pápa állította meg.
A Colosseum név csak a középkorban jelent meg: talán a „kolosszális” szóból ered, de valószínűbb, hogy a közelben álló óriási Nero-szoborról kapta. A földszinti árkádok egyikén keresztül pedig még ma is be lehet lépni egy kis templomba, a Santa Maria della Pietàba.
Ne hagyd ki
• Az altalaji helyiségeket.
• Az árkádok fölötti számokat.
• A velarium konzoljait.
• A szenátorok nevét a lépcsőfokokon.
Tudtad?
• A homlokzat számos lyuk a középkorból származik: azért vájták ki őket, hogy kinyerjék a kőtömbök közötti fémcsapokat.
• Az altalaji helyiségek kiépítése előtt az arénában tengeri csatákat, úgynevezett naumachiákat is rendeztek.
• Benvenuto Cellini egy olyan éjszakáról mesél, amelyet a Colosseumban töltött egy nekromantával, démonokat idézve.