Leírás
A Marcellus-színház
A terület városrendezési kialakítását Augustus korában nyerte el, a Marcellus-színház építésével összefüggésben, amelyet a lehető legnagyobb méretűre terveztek: a templomokat újjáépítették, néhányat megváltozott helyen, az Octavia-portikusz pedig, bár eredeti helyén maradt és összességében ugyanazzal az alaprajzzal, gazdagabb és kifinomultabb díszítést kapott. A színházat Julius Caesar kezdte építeni, Augustus fejezte be, és Kr. e. 12 körül szentelték fel unokaöccse, Marcellus emlékének. A középkorban erőddé alakították, a 16. században pedig Baldassarre Peruzzi főúri palotává építette át. 1926 és 1932 között szabadon állóvá tették: lebontották a köré épült összes építményt, amelyek a termek egy részét is elfoglalták. Az épület tekintélyes méretű volt (átmérője mintegy 130 m), félköríves, travertinóból épült homlokzata kettős, dór és ión oszlopsorú árkádsor volt, a harmadik emeletet pedig valószínűleg korinthoszi féloszlopok zárták le. A színpad nem maradt fenn, de ismert a Forma Urbis márványtérképről (Kr. u. 3. század): egyenes homlokzata két apszisos terem között húzódott, hátoldalát a folyó felől egy nagy exedra védte.
Bellona temploma
A Kr. e. 296-ban épült Bellona-templom téglatest alakú volt, homlokzatán 6, a hosszú oldalakon 11 oszloppal, magas pódiumon állt, elöl lépcsővel. A templomból ma az augustusi kori pódium betonmagja maradt meg.
Apollón temploma
Az Kr. e. 431-ben emelt Apollón-templomot többször helyreállították és átépítették; utoljára Augustus korában Gaius Sosius, a Bellona-templomhoz hasonló szerkezettel, két oldalsó lépcsővel. Három fehér márvány korinthoszi oszlopa maradt fenn, amelyeket 1940-ben építettek újjá.
A terület városrendezési kialakítását Augustus korában nyerte el, a Marcellus-színház építésével összefüggésben, amelyet a lehető legnagyobb méretűre terveztek: a templomokat újjáépítették, néhányat megváltozott helyen, az Octavia-portikusz pedig, bár eredeti helyén maradt és összességében ugyanazzal az alaprajzzal, gazdagabb és kifinomultabb díszítést kapott. A színházat Julius Caesar kezdte építeni, Augustus fejezte be, és Kr. e. 12 körül szentelték fel unokaöccse, Marcellus emlékének. A középkorban erőddé alakították, a 16. században pedig Baldassarre Peruzzi főúri palotává építette át. 1926 és 1932 között szabadon állóvá tették: lebontották a köré épült összes építményt, amelyek a termek egy részét is elfoglalták. Az épület tekintélyes méretű volt (átmérője mintegy 130 m), félköríves, travertinóból épült homlokzata kettős, dór és ión oszlopsorú árkádsor volt, a harmadik emeletet pedig valószínűleg korinthoszi féloszlopok zárták le. A színpad nem maradt fenn, de ismert a Forma Urbis márványtérképről (Kr. u. 3. század): egyenes homlokzata két apszisos terem között húzódott, hátoldalát a folyó felől egy nagy exedra védte.
Bellona temploma
A Kr. e. 296-ban épült Bellona-templom téglatest alakú volt, homlokzatán 6, a hosszú oldalakon 11 oszloppal, magas pódiumon állt, elöl lépcsővel. A templomból ma az augustusi kori pódium betonmagja maradt meg.
Apollón temploma
Az Kr. e. 431-ben emelt Apollón-templomot többször helyreállították és átépítették; utoljára Augustus korában Gaius Sosius, a Bellona-templomhoz hasonló szerkezettel, két oldalsó lépcsővel. Három fehér márvány korinthoszi oszlopa maradt fenn, amelyeket 1940-ben építettek újjá.