Szent Sebestyén-katakombák

Szent Sebestyén-katakombák

Via Appia Antica 136. (Térkép megnyitása)

Leírás

Ez a négy szinten elnyúló katakomba egy mély völgykatlanban jött létre, amelyet puccolánabányaként használtak,
és „ad catacumbas” néven ismertek. Ez az elnevezés a modern korban a föld alatti temető szinonimájává vált. A helyet előbb pogány temetkezésre használták, majd a 2. század vége felé keresztény nekropolisszá alakult, és Szent Péternek és Szent Pálnak szentelték. A hagyomány szerint itt, egy „cella memoriae”-ben rejtették el a két szent földi maradványait, mielőtt felépült a két bazilika a Vatikáni-dombon és az Via Ostiensén. A katakombák mai nevüket csak a 4. században kapták, arról a szentről, akit halála (298) után itt helyeztek el. Az ifjú Sebestyén inkább elszenvedte a nyilak kínzását, semhogy megtagadta volna a keresztény hitet. Mivel nem halt bele, amint erőre kapott, kihívta maga ellen Diocletianus császárt. A császár a Palatinus-domb lovaspályájára vitette, ahol agyonverték botokkal, testét pedig a Cloaca Maximába dobták. Csodás módon megjelent álmában Lucina matrónának, aki kegyeletesen összegyűjtötte földi maradványait, és elvitte a katakombákba, amelyek az ő nevét kapták. A katakombák meglátogatása csak bizonyos szakaszokra terjed ki: a legmélyebb részen a Jónás-cubiculumtól – amely a 4. századi freskókról kapta a nevét, ezek a bibliai alak életének négy jelenetét ábrázolják – a Szent Sebestyén-kriptához és ahhoz a kis térhez jutsz el, ahol három pogány mauzóleum nyílik, amelyeket később keresztények is használtak. Az első mauzóleumot a falakra írt tulajdonosa után „Marcus Clodius Hermes”-mauzóleumnak hívják; kívül-belül festmények díszítik, boltozatát pedig egy Gorgó-fej ékesíti. A másodikat „Innocentiores”-mauzóleumnak nevezik, két kamrája van, amelyek boltozatát finom stukkók díszítik, falain pedig fülkék, feliratok és graffitik láthatók. A harmadik mauzóleum a „fejsze” nevet viseli, a timpanon oromzatán ábrázolt szerszám miatt. A kis térről egy fölötte lévő helyiségbe lehet feljutni, ez a „Triclia”, ahol halotti lakomákat tartottak, és amelynek maradványai fölé a 4. században felépült az Apostolorum-bazilika, amelyre ma Szent Sebestyén-bazilikaként emlékezünk.