Leírás
A még ma is működő római csatornák közül a legnagyobb, a Cloaca Maxima egy szennyvízelvezető árok csatornává alakításából született. Az árok a Forum Romanumtól a "vicus Tuscus" felé tartott, kanyargós útvonalon átszelte a Velabrumot és a Forum Boariumot, majd egy nagy ívet leírva a Ponte Emilio magasságában torkollt a Tiberisbe.
A hagyomány általában a Tarquiniusok családja által végrehajtott, a Forum Romanum völgyét érintő lecsapolással hozza összefüggésbe a Cloaca kezdeti szakaszának megépítését. A műalkotás első szakaszának falai gabiii kőtömbökből készültek; ezekbe az út mentén nyílnak a nyeregtetős (cappuccina) fedésű kisebb csatornák torkolatai.
A csatorna eredetileg nyílt ég alatt futott, később (Kr. e. 2–1. század) építették meg a kemény tufakváderekből álló boltozatát, amelyet több helyen betemettek az opus caementicium vagy téglaburkolatú (opus latericium) helyreállítások. A Tiberisbe torkolva a csatornát háromszoros peperino szegély keretezi.
A csatorna keresztmetszete a part menti szakaszon 2,70 m magas és 2,12 m széles, majd fokozatosan növekszik, és az útvonal végén eléri a 3,30 m magasságot és a 4,50 m szélességet. A végső szakaszt kiegyenesítették, amikor a folyópartot kísérő falat felépítették. A csatorna önkormányzati tulajdonban lévő szakasza a via del Velabrótól a torkolatig tart.
A Cloaca Maximáról hiányzik az átfogó tanulmány: az útvonal nehézségei miatt a régészek ma is, akárcsak az elmúlt században, csak az első, látogatható szakaszt kutatják.
A hagyomány általában a Tarquiniusok családja által végrehajtott, a Forum Romanum völgyét érintő lecsapolással hozza összefüggésbe a Cloaca kezdeti szakaszának megépítését. A műalkotás első szakaszának falai gabiii kőtömbökből készültek; ezekbe az út mentén nyílnak a nyeregtetős (cappuccina) fedésű kisebb csatornák torkolatai.
A csatorna eredetileg nyílt ég alatt futott, később (Kr. e. 2–1. század) építették meg a kemény tufakváderekből álló boltozatát, amelyet több helyen betemettek az opus caementicium vagy téglaburkolatú (opus latericium) helyreállítások. A Tiberisbe torkolva a csatornát háromszoros peperino szegély keretezi.
A csatorna keresztmetszete a part menti szakaszon 2,70 m magas és 2,12 m széles, majd fokozatosan növekszik, és az útvonal végén eléri a 3,30 m magasságot és a 4,50 m szélességet. A végső szakaszt kiegyenesítették, amikor a folyópartot kísérő falat felépítették. A csatorna önkormányzati tulajdonban lévő szakasza a via del Velabrótól a torkolatig tart.
A Cloaca Maximáról hiányzik az átfogó tanulmány: az útvonal nehézségei miatt a régészek ma is, akárcsak az elmúlt században, csak az első, látogatható szakaszt kutatják.