Leírás
A legrégebbi közigazgatási és igazságszolgáltatási épületek megújítása és a város új méretéhez igazítása volt az ürügy, amellyel Julius Caesar egy ragyogó önreprezentációs vállalkozást vitt véghez: létrehozta kora egyik legnagyobb építészeti együttesét, és elválaszthatatlanul összekapcsolta saját és családja, a Iulia nemzetség nevével.
A terület, amelyet Caesar az új fórum számára kiszemelt, sűrűn lakott volt. Erről tanúskodnak a legutóbbi régészeti leletek, és az a szédítő összeg is, amelyet a területen álló magántelkek megvásárlására fordított, s amelyet az ókori irodalmi források is említenek (hatvan-százmillió sestertius; ez rendkívül nagy összeg volt, ha tudjuk, hogy az állam egy légió fenntartására évente tizenkétmillió sestertiust költött).
A kisajátított épületek lebontása után Caesar jelentős földmunkákat is végeztetett a terület kiegyenlítésére, hogy megkapja azokat a szinteket, amelyekre az új fórum épületei kerültek. A fórum egy körülbelül 100x50 méteres, travertinólapokkal burkolt, téglalap alakú térből állt, három oldalán oszlopcsarnokkal; az északi oldalon, itáliai és késő hellenisztikus szokás szerint mélyen beékelődve állt a Venus Genetrix-templom.
Az együttest teljes tengelyesség és a templom uralkodó jelenléte jellemezte.
Éppen ebben különböznek a Császári fórumok, amelyeket templomok körzeteként terveztek, a legrégibb görög terektől (agorák), amelyek a polgári élet vonzópontjaiként piacként és a nép gyülekezőhelyeként szolgáltak.
Az agorák ráadásul racionális városrendezési és úthálózati rendszerbe illeszkedtek, míg a fórumok zárt terek voltak, amelyeket igen magas határoló falak és saját épületeik választottak el vizuálisan a külvilágtól és egymástól.
A téren állhatott Caesar bronz lovasszobra (az Equus Caesaris), amelyet számos ókori szerző említ. Ehhez talán a Lysippos által Nagy Sándornak készített Bukephalos lovat használták fel újra, az ókor sok nagy alakjának jellegzetes törekvése szerint, hogy önmagukat és tetteiket a makedón hadvezéréhez hasonlítsák, és így közvetve nagyobb dicsőséget szerezzenek (imitatio Alexandri).
Idősebb Plinius arról is tudósít, hogy a fórumon valódi képtár működött, amely a legjobb görög festők alkotásait, valamint számos szobrot és műtárgyat gyűjtött össze.
Valószínű, hogy Caesar eredeti tervébe egy új Curia építése is beletartozott, amely szorosan kapcsolódott volna a fórumához, és szintén az ő és családja nevéhez kötődött volna.
Az új Curia építését a szenátus valójában csak Kr. e. 44 elején hagyta jóvá, két évvel a fórum felavatása után; ez Caesar halálának éve is, aki talán a munkák megkezdését sem érte meg.
Az esemény minden bizonnyal felfüggesztette a munkálatokat, amelyek Kr. e. 42-ben egy szenátusi határozat nyomán indultak újra.
Ezeket Kr. e. 29-ben Augustus fejezte be: befejezte a fórumot, és felavatta a Curiát, amelyet Caesarról és családjáról azóta Curia Iuliának neveznek.
Traianus, miután a Quirinalis és a Capitolium közötti domborzat elegyengetése nagy területet szabadított fel a Venus-templom mögött, a templom és a Clivus Argentarius közé kétszínű oszlopcsarnokot épített téglapillérekkel, amelyeket boltozatok kötnek össze. Ez a fórum nyugati oszlopcsarnokának afféle meghosszabbítása, és a Regionarius-jegyzékekben említett Basilica Argentariával azonosítják.
Ugyanez a császár a caesari helyiségeken is változtatott: félköríves, fűtési rendszerrel ellátott nagy latrinát (forica) építtetett, bejárata a Clivus Argentariusról nyílt; ennek talán szimmetrikus párja állt az együttes átellenes oldalán.
A Caesar-fórum arculata mélyen megváltozott, amikor az i. sz. 283-as pusztító tűzvész után Diocletianus császár, majd őt követően Maxentius látott hozzá a súlyos károk helyreállításához.
A terület, amelyet Caesar az új fórum számára kiszemelt, sűrűn lakott volt. Erről tanúskodnak a legutóbbi régészeti leletek, és az a szédítő összeg is, amelyet a területen álló magántelkek megvásárlására fordított, s amelyet az ókori irodalmi források is említenek (hatvan-százmillió sestertius; ez rendkívül nagy összeg volt, ha tudjuk, hogy az állam egy légió fenntartására évente tizenkétmillió sestertiust költött).
A kisajátított épületek lebontása után Caesar jelentős földmunkákat is végeztetett a terület kiegyenlítésére, hogy megkapja azokat a szinteket, amelyekre az új fórum épületei kerültek. A fórum egy körülbelül 100x50 méteres, travertinólapokkal burkolt, téglalap alakú térből állt, három oldalán oszlopcsarnokkal; az északi oldalon, itáliai és késő hellenisztikus szokás szerint mélyen beékelődve állt a Venus Genetrix-templom.
Az együttest teljes tengelyesség és a templom uralkodó jelenléte jellemezte.
Éppen ebben különböznek a Császári fórumok, amelyeket templomok körzeteként terveztek, a legrégibb görög terektől (agorák), amelyek a polgári élet vonzópontjaiként piacként és a nép gyülekezőhelyeként szolgáltak.
Az agorák ráadásul racionális városrendezési és úthálózati rendszerbe illeszkedtek, míg a fórumok zárt terek voltak, amelyeket igen magas határoló falak és saját épületeik választottak el vizuálisan a külvilágtól és egymástól.
A téren állhatott Caesar bronz lovasszobra (az Equus Caesaris), amelyet számos ókori szerző említ. Ehhez talán a Lysippos által Nagy Sándornak készített Bukephalos lovat használták fel újra, az ókor sok nagy alakjának jellegzetes törekvése szerint, hogy önmagukat és tetteiket a makedón hadvezéréhez hasonlítsák, és így közvetve nagyobb dicsőséget szerezzenek (imitatio Alexandri).
Idősebb Plinius arról is tudósít, hogy a fórumon valódi képtár működött, amely a legjobb görög festők alkotásait, valamint számos szobrot és műtárgyat gyűjtött össze.
Valószínű, hogy Caesar eredeti tervébe egy új Curia építése is beletartozott, amely szorosan kapcsolódott volna a fórumához, és szintén az ő és családja nevéhez kötődött volna.
Az új Curia építését a szenátus valójában csak Kr. e. 44 elején hagyta jóvá, két évvel a fórum felavatása után; ez Caesar halálának éve is, aki talán a munkák megkezdését sem érte meg.
Az esemény minden bizonnyal felfüggesztette a munkálatokat, amelyek Kr. e. 42-ben egy szenátusi határozat nyomán indultak újra.
Ezeket Kr. e. 29-ben Augustus fejezte be: befejezte a fórumot, és felavatta a Curiát, amelyet Caesarról és családjáról azóta Curia Iuliának neveznek.
Traianus, miután a Quirinalis és a Capitolium közötti domborzat elegyengetése nagy területet szabadított fel a Venus-templom mögött, a templom és a Clivus Argentarius közé kétszínű oszlopcsarnokot épített téglapillérekkel, amelyeket boltozatok kötnek össze. Ez a fórum nyugati oszlopcsarnokának afféle meghosszabbítása, és a Regionarius-jegyzékekben említett Basilica Argentariával azonosítják.
Ugyanez a császár a caesari helyiségeken is változtatott: félköríves, fűtési rendszerrel ellátott nagy latrinát (forica) építtetett, bejárata a Clivus Argentariusról nyílt; ennek talán szimmetrikus párja állt az együttes átellenes oldalán.
A Caesar-fórum arculata mélyen megváltozott, amikor az i. sz. 283-as pusztító tűzvész után Diocletianus császár, majd őt követően Maxentius látott hozzá a súlyos károk helyreállításához.