Leírás
A Caecilia Metella-mauzóleum kerek torony formájú római síremlék a római Via Appia Antica mentén. A mintegy 30 méter átmérőjű travertin henger két évezrede uralja az utat, és a Via Appia egyik legismertebb emléke.
Magáról Caecilia Metelláról szinte semmit sem tudunk. A felirat szerint Quintus Caecilius Metellus Creticus, Kréta meghódítójának lánya, és egy bizonyos Crassus felesége volt, talán annak a férfinak a fiáé, aki leverte Spartacus lázadását. A mauzóleum inkább a családot dicsőítette, mint őt.
Az emlékmű az i. e. 1. század második felében épült. Négyszögletes talapzaton áll, travertinkockákból épült dobja a párkánnyal együtt 39 méter magas. Valószínűleg kis kupola zárta le, amely mára eltűnt.
Felül girlandokból és ökörfejekből álló fríz fut körbe. Ezekről a bukráneumokról kapta a környék a középkorban a Capo di Bove, azaz „Ökörfej” nevet. Lejjebb található a felirat, amelyet harci jelenetek kísérnek.
Az épület teljes magasságát kitöltő sírkamrába a talapzatba vágott folyosón át lehet bejutni. A berendezés eltűnt: a Farnese-palotába szállított szarkofágot Caecilia Metellának tulajdonították, de lehet, hogy egy másik nőé volt.
Nem tudni pontosan, mi ihlethette a kerek sírt: talán a hellenisztikus mauzóleumok, talán az etruszk tholoszok. Hasonló építmények emelkedtek ezekben az években Sepinóban, Gubbióban, Pompeiben és más városokban is.
A középkorban a sír „munkát váltott”. A 13. század végén a Caetani család, VIII. Bonifác pápa famíliája a Via Appiát átölelő erőd tornyává alakította, további tornyokkal, egy településsel és a bari Szent Miklósnak szentelt templommal.
A párkány ékeit is ekkor emelték meg. Az erőd később a Savelliké, az Orsiniké, a Colonnáké, a Cencié, végül a környező földekkel együtt a Torlonia családé lett.
Ne hagyd ki a Castrum Caetanit, a mauzóleum mellett húzódó megerősített falut: falai és a jól helyreállított San Nicola-templom szerkezete máig megvan.
Magáról Caecilia Metelláról szinte semmit sem tudunk. A felirat szerint Quintus Caecilius Metellus Creticus, Kréta meghódítójának lánya, és egy bizonyos Crassus felesége volt, talán annak a férfinak a fiáé, aki leverte Spartacus lázadását. A mauzóleum inkább a családot dicsőítette, mint őt.
Az emlékmű az i. e. 1. század második felében épült. Négyszögletes talapzaton áll, travertinkockákból épült dobja a párkánnyal együtt 39 méter magas. Valószínűleg kis kupola zárta le, amely mára eltűnt.
Felül girlandokból és ökörfejekből álló fríz fut körbe. Ezekről a bukráneumokról kapta a környék a középkorban a Capo di Bove, azaz „Ökörfej” nevet. Lejjebb található a felirat, amelyet harci jelenetek kísérnek.
Az épület teljes magasságát kitöltő sírkamrába a talapzatba vágott folyosón át lehet bejutni. A berendezés eltűnt: a Farnese-palotába szállított szarkofágot Caecilia Metellának tulajdonították, de lehet, hogy egy másik nőé volt.
Nem tudni pontosan, mi ihlethette a kerek sírt: talán a hellenisztikus mauzóleumok, talán az etruszk tholoszok. Hasonló építmények emelkedtek ezekben az években Sepinóban, Gubbióban, Pompeiben és más városokban is.
A középkorban a sír „munkát váltott”. A 13. század végén a Caetani család, VIII. Bonifác pápa famíliája a Via Appiát átölelő erőd tornyává alakította, további tornyokkal, egy településsel és a bari Szent Miklósnak szentelt templommal.
A párkány ékeit is ekkor emelték meg. Az erőd később a Savelliké, az Orsiniké, a Colonnáké, a Cencié, végül a környező földekkel együtt a Torlonia családé lett.
Ne hagyd ki a Castrum Caetanit, a mauzóleum mellett húzódó megerősített falut: falai és a jól helyreállított San Nicola-templom szerkezete máig megvan.