Leírás
A Kapitóliumi Múzeumok Róma városi múzeumai a Michelangelo tervezte Capitolium téren. Antik szobrokat, mozaikokat és festményeket őriznek a Konzervátorok palotájában és a Nuovo-palotában, amelyeket egy földalatti galéria köt össze.
A Konzervátorok palotájának udvarán a hatalmas Constantinus-szobor töredékei ragadják meg a látogatót: a fej önmagában 2,60 méter magas, a kezek és a lábak pedig óriásiak. A szobor eredetileg elérte a 12 métert, és a Fórumon álló Maxentius-bazilikában állt. Bent a lovon ülő Marcus Aurelius bronz eredetije található, egy nagy üvegterem fedett terében kiállítva.
Itt van továbbá a kapitóliumi farkas, Róma jelképe, az róla elnevezett teremben: a farkas alatti ikreket a 15. században adták hozzá. Ugyanennek a teremnek a falába vésték a Fasti Capitolinit, az ókori Róma consuljainak és diadalmeneteinek listáját.
A Nuovo-palotában, ahová a földalatti galérián át lehet eljutni, olyan híres szobrok állnak, mint a haldokló gallus, egy görög bronz római másolata, és a kapitóliumi Vénusz. A Császárok és a Filozófusok termében több tucat portré sorakozik: Augustus, Nero, Traianus, de Homérosz és Szókratész is. További látnivaló a galambos mozaik, amelyet a Hadrianus-villában találtak.
A második emeleti Pinacoteca két Caravaggio-festményt őriz, a Jósnőt és a Keresztelő Szent Jánost, valamint Guercino, Rubens, Tiziano és Velázquez műveit.
A felső szintről a galéria a tér alá vezet, a Tabularium árkádjai közé, amelyek olyan kilátást nyújtanak a Forum Romanumra, amilyet kevés más hely kínál.
1734-ben egy pápa olyat tett, ami akkoriban furcsának tűnt: mindenki előtt megnyitott egy műgyűjteményt. Nemcsak hercegek és bíborosok előtt, hanem bárki előtt. Ezért tartják a Kapitóliumi Múzeumokat a világ első közgyűjteményének.
A pápa XII. Kelemen volt, aki éppen megvásárolta Albani bíboros antik gyűjteményét, amely angol gyűjtők kezére készült kerülni. A művek Rómában maradtak: ez akkoriban korántsem volt magától értetődő elv.
A történet korábban, 1471-ben kezdődött, amikor IV. Sixtus a római népnek ajándékozott néhány antik bronzot a Lateránból. Napóleon később elvitte a legszebb darabokat, például a haldokló gallust és a Spinariót: Antonio Canovának köszönhetően kerültek vissza Rómába.
A Nuovo-palotát a 17. században építették a Michelangelo tervezte homlokzat mögé, a 18. században pedig XIV. Benedek hozzáadta a római témájú művekből álló Pinacotecát. A Konzervátorok palotájának főemeletén freskókkal díszített termeken vezet át az út, például a Horatiusok és Curiatiusok termén és a Hadvezérek termén át egészen a Farkas termébe.
Ne hagyd ki
• A Marcus Aureliust.
• A kapitóliumi farkast.
• Constantinus szobrának töredékeit.
• A haldokló gallust.
• A Pinacotecát.
Tudtad?
• Egyes restaurátorok szerint a farkas nem etruszk, hanem középkori, a 12. századból származik.
• A téren álló Marcus Aurelius másolat: az eredeti 1990 óta a múzeumokban van.
A Konzervátorok palotájának udvarán a hatalmas Constantinus-szobor töredékei ragadják meg a látogatót: a fej önmagában 2,60 méter magas, a kezek és a lábak pedig óriásiak. A szobor eredetileg elérte a 12 métert, és a Fórumon álló Maxentius-bazilikában állt. Bent a lovon ülő Marcus Aurelius bronz eredetije található, egy nagy üvegterem fedett terében kiállítva.
Itt van továbbá a kapitóliumi farkas, Róma jelképe, az róla elnevezett teremben: a farkas alatti ikreket a 15. században adták hozzá. Ugyanennek a teremnek a falába vésték a Fasti Capitolinit, az ókori Róma consuljainak és diadalmeneteinek listáját.
A Nuovo-palotában, ahová a földalatti galérián át lehet eljutni, olyan híres szobrok állnak, mint a haldokló gallus, egy görög bronz római másolata, és a kapitóliumi Vénusz. A Császárok és a Filozófusok termében több tucat portré sorakozik: Augustus, Nero, Traianus, de Homérosz és Szókratész is. További látnivaló a galambos mozaik, amelyet a Hadrianus-villában találtak.
A második emeleti Pinacoteca két Caravaggio-festményt őriz, a Jósnőt és a Keresztelő Szent Jánost, valamint Guercino, Rubens, Tiziano és Velázquez műveit.
A felső szintről a galéria a tér alá vezet, a Tabularium árkádjai közé, amelyek olyan kilátást nyújtanak a Forum Romanumra, amilyet kevés más hely kínál.
1734-ben egy pápa olyat tett, ami akkoriban furcsának tűnt: mindenki előtt megnyitott egy műgyűjteményt. Nemcsak hercegek és bíborosok előtt, hanem bárki előtt. Ezért tartják a Kapitóliumi Múzeumokat a világ első közgyűjteményének.
A pápa XII. Kelemen volt, aki éppen megvásárolta Albani bíboros antik gyűjteményét, amely angol gyűjtők kezére készült kerülni. A művek Rómában maradtak: ez akkoriban korántsem volt magától értetődő elv.
A történet korábban, 1471-ben kezdődött, amikor IV. Sixtus a római népnek ajándékozott néhány antik bronzot a Lateránból. Napóleon később elvitte a legszebb darabokat, például a haldokló gallust és a Spinariót: Antonio Canovának köszönhetően kerültek vissza Rómába.
A Nuovo-palotát a 17. században építették a Michelangelo tervezte homlokzat mögé, a 18. században pedig XIV. Benedek hozzáadta a római témájú művekből álló Pinacotecát. A Konzervátorok palotájának főemeletén freskókkal díszített termeken vezet át az út, például a Horatiusok és Curiatiusok termén és a Hadvezérek termén át egészen a Farkas termébe.
Ne hagyd ki
• A Marcus Aureliust.
• A kapitóliumi farkast.
• Constantinus szobrának töredékeit.
• A haldokló gallust.
• A Pinacotecát.
Tudtad?
• Egyes restaurátorok szerint a farkas nem etruszk, hanem középkori, a 12. századból származik.
• A téren álló Marcus Aurelius másolat: az eredeti 1990 óta a múzeumokban van.