Leírás
A palotát Giovanni Battista Pamphilj építtette, aki 1644-ben X. Ince néven (1644–1655) pápa lett. Célja az volt, hogy a Pasquino téren addig különálló birtokait egyetlen épületben egyesítse. A terveket Girolamo Rinaldi (1570–1655) készítette.
Az építkezés együtt haladt a Navona tér rendezésével és a Sant'Agnese-templom felépítésével. X. Ince tízéves pápasága alatt ő és családja hatalmas vagyonra tett szert. Ebben különösen kitűnt Donna Olimpia Maidalchini, a pápa sógornője és tanácsadója, aki számos „pasquinata”, vagyis gúnyvers céltáblája lett.
A híres „beszélő szobor”, amely éppen a palota mögött áll, latinul az „Olim pia” („egykor erényes”) gúnynevet ragasztotta rá. A 18. században a Pamphiljek családja a Doriákban halt ki, majd változatos időszakok következtek, amelyek során a palota még panzióként is működött. 1920-ban a brazil államhoz került, amely 1960-ban megvásárolta, és itt rendezte be a nagykövetségét.
A hatalmas palota termeit a 17. század különböző művészei freskózták ki, például Pietro da Cortona, Agostino Tassi, Giacinto Brandi és mások. Figyelemre méltó a bálok és koncertek helyszínéül szolgáló Palestrina-terem, valamint a Borromini tervezte csodás Galéria, amelyet Pietro da Cortona Aeneas életének jeleneteivel díszített. A legutóbbi felújítások a homlokzatot visszaadták az egykori, 18. századi pasztell égszínkék színének.
Az építkezés együtt haladt a Navona tér rendezésével és a Sant'Agnese-templom felépítésével. X. Ince tízéves pápasága alatt ő és családja hatalmas vagyonra tett szert. Ebben különösen kitűnt Donna Olimpia Maidalchini, a pápa sógornője és tanácsadója, aki számos „pasquinata”, vagyis gúnyvers céltáblája lett.
A híres „beszélő szobor”, amely éppen a palota mögött áll, latinul az „Olim pia” („egykor erényes”) gúnynevet ragasztotta rá. A 18. században a Pamphiljek családja a Doriákban halt ki, majd változatos időszakok következtek, amelyek során a palota még panzióként is működött. 1920-ban a brazil államhoz került, amely 1960-ban megvásárolta, és itt rendezte be a nagykövetségét.
A hatalmas palota termeit a 17. század különböző művészei freskózták ki, például Pietro da Cortona, Agostino Tassi, Giacinto Brandi és mások. Figyelemre méltó a bálok és koncertek helyszínéül szolgáló Palestrina-terem, valamint a Borromini tervezte csodás Galéria, amelyet Pietro da Cortona Aeneas életének jeleneteivel díszített. A legutóbbi felújítások a homlokzatot visszaadták az egykori, 18. századi pasztell égszínkék színének.