Leírás
A 19. század második felében vált egyértelművé, hogy új hídra van szükség azon a környéken, amelyet korábban hol jobban, hol kevésbé a Ponte Rotto szolgált ki. A 155 méter hosszú és 19 méter széles híd a Lungotevere dei Pierleonit köti össze a Lungotevere Alberteschivel. A bal oldali hídfő közelében még ma is működik a Cloaca Maxima, az ókori római csatornarendszer, amely a Suburrából indult.
A hidat Vescovalli építette 1886-ban egy belga cég közreműködésével, amely vashidak építésére szakosodott. Négy travertinnel burkolt pillér tartja a fémszerkezetű tartókat. A híd egy régi (természetesen már nem gyakorolt) római szokásról is híres: ez a „partita a rocci”, vagyis a „sassaiola”, azaz a kődobálós csata. A sassaiolákat az egymással szemben álló városnegyedek közötti kis háborúknak tekintették, és a Palatinus-hidat választották a Trastevere és Testaccio lakói közötti összecsapások színhelyéül.
A hidat Vescovalli építette 1886-ban egy belga cég közreműködésével, amely vashidak építésére szakosodott. Négy travertinnel burkolt pillér tartja a fémszerkezetű tartókat. A híd egy régi (természetesen már nem gyakorolt) római szokásról is híres: ez a „partita a rocci”, vagyis a „sassaiola”, azaz a kődobálós csata. A sassaiolákat az egymással szemben álló városnegyedek közötti kis háborúknak tekintették, és a Palatinus-hidat választották a Trastevere és Testaccio lakói közötti összecsapások színhelyéül.